Támogatást kapnak a rászoruló kistérségek
Közvetlen egyeztetést kezdeményezett Lamperth Mónika belügyminiszter a 48 leghátrányosabb helyzetű kistérség vezetőivel, hogy kiderüljön: az érintettek szerint milyen segítségre van szükség az elmaradottságot jelentő tényezők felszámolásához. A tárca vezetője szerint a gondokat elsősorban a gazdasági aktivitást gátló infrastrukturális hiányosságok, a jövedelemmel nem rendelkezők magas aránya, illetve a közszolgáltatások alacsony színvonala okozza.
A kedvező piaci folyamatok miatt dinamikusan fejlődő és a hátrányos helyzetű térségek mutatói között továbbra is jelentős különbségek vannak, ezeket a kiegyenlítést célzó központi támogatások sem tudták lényegesen mérsékelni. Az elmúlt három évben az állami fejlesztési források 23 százaléka, mintegy 80 milliárd forint az elmaradott kistérségeknek jutott infrastruktúra-fejlesztésre, útfelújításra, oktatási és egészségügyi intézmények korszerűsítésére, közmunkaprogramokra. A belügyminiszter kérdésünkre elmondta: előrelépést az érintett tárcák összehangolt programja jelenthet.
A tárca vezetője szerint a települések többsége felismerte, hogy csak közösen tudnak magasabb színvonalú közszolgáltatást biztosítani az ott élőknek. Az ország 168 kistérsége közül eddig 129-ben alakult többcélú társulás, további 28-ban pedig a területfejlesztési feladatok közös ellátását vállalták az önkormányzatok. A társulások működését a költségvetés a feladatellátás után járó normatívákon felül 9 milliárd forinttal támogatja az idén, új társulások alakulásának ösztönzésére pedig 6,4 milliárdot fordítanak. A közigazgatási szolgáltatások színvonalának javítása érdekében jövő év januárjától minden kistérségben működik majd okmányiroda. (KÁ)
