Tanácskozik a világ "informális kormánya"

A Bilderberg-találkozókról nemcsak hogy kitiltják az újságírókat, de maguk a résztvevők sem nyilatkozhatnak az ott elhangzottakról, sőt: a legtöbben azt is titokban tartják, hogy meghívást kaptak a rejtélyes eseményre. Jegyzőkönyvet ugyan vezetnek a megbeszéléseken, ám abban nevek nem szerepelnek. A csoport titokban tartja éves összejövetelei pontos helyszínét, internetes honlapot egyáltalán nem tart fenn, aki pedig felhívja az irányító bizottság telefonszámát, az egy teljesen személytelen üzenetrögzítővel folytathat "beszélgetést".

Mindezek ismeretében nem csoda, hogy az 1954 óta működő csoport - amely az első rendezvénynek otthont adó hollandiai szállodáról kapta nevét - az öszszeesküvés-elméletek kedvenc célpontjává vált. Keményvonalas jobboldali körökben liberális cionista klikknek tartják, míg a baloldali polgárjogi aktivistákat a titokzatos csoport, úgymond, ellenőrizhetetlen hatalma aggasztja. Sokak szerint a Bilderberg csoport hozott döntést a NATO jugoszláviai beavatkozásáról, sőt az iraki háborúról is, és állítólag Oszama bin Ladennel kapcsolatban is ők mozgatják a szálakat. Ehhez képest egészen ártalmatlan az a feltételezés, amely szerint az euró létrehozását, sőt magát az európai integráció gondolatát is ez a csoport vetette fel először.

Az idei és az elmúlt években, évtizedekben tartott Bilderberg-találkozók ismertté vált résztvevőinek névsora valóban tiszteletet parancsoló. A BBC szerint megtalálható a listán Paul Wolfowitz, a Világbank következő elnöke, Alan Greenspan Fed-elnök, Bill Clinton amerikai elnök, Károly brit trónörökös és János Károly spanyol király számtalan miniszter, szenátor, európai bizottsági tag, bankár és nagyvállalati vezető társaságában. A csoport elnöki posztját (amely persze tiszteletbeli megbízás, és semmilyen fizetséggel nem jár) most egy tekintélyes volt eurokrata, Etienne Davignon tölti be, míg a meghívottakról döntő irányító bizottság tagjainak többsége a világ üzleti életének krémjéhez tartozik.

A hivatalos változat szerint azonban a csoport semmilyen döntést nem hoz, egyszerűen csak módot ad arra, hogy a világ - illetve elsősorban Európa és az Egyesült Államok - politikai és gazdasági vezetői megismerjék egymás nézeteit a legfontosabb aktuális kérdésekről. A II. világháború utáni transzatlanti együttműködés légköréből kinőtt csoport ma is azon dolgozik, hogy a világot biztonságosabbá tegye - állítják vezetői. Martin Wolf, a Financial Times újságírója - aki természetesen nem riporterként, hanem gazdasági szakemberként kapott több ízben is meghívást a találkozóra - úgy fogalmaz: nem a titkolózást, hanem az őszinte, oldott eszmecserét szolgálja a nyilvánosság kizárása. Egyébként a titkolózás is viszonylagos, hiszen például Frits Bolkestein volt EU-biztos internetes honlapján bárki elolvashatja azt a hozzászólását, amely a 2002-es Bilderberg-találkozón hangzott el (igaz, azóta nem sokan követték a holland biztos példáját). Az oldott légkörhoz a szervezők szerint az is hozzájárul, hogy a nagy emberek ingujjban vesznek részt a beszélgetéseken, és sem tanácsadóik, sem családtagjaik nincsenek jelen.

A napirendre kerülő témák között szép számmal vannak politikai, biztonsági jellegűek, ám az utóbbi években a gazdasági kérdések is egyre nagyobb súllyal szerepelnek; tavaly például a vállalati csalások ügye állt a figyelem középpontjában. Ettől függetlenül azonban továbbra is kiemelkedő fontossága van a transzatlanti viszony egyengetésének; Davignon és elődei mindent megtesznek azért, hogy Washington és Brüszszel között elsimítsák a nézeteltéréseket (ez a feladat különösen nehéznek bizonyult a 2003-as találkozón, amely az iraki háború puskaporos légkörében zajlott).

Az üzleti vezetők számára a Bilderberg csoport találkozói kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy informális kapcsolatot alakítsanak ki a különböző országok, nemzetközi szervezetek irányítóival. Ez elsősorban az európai menedzserek számára jelent egyedülálló lehetőséget, hiszen az öreg kontinensen kisebb hagyománya van a politikusok és az üzletemberek barátkozásának, mint az Atlanti-óceán túlpartján.