Tisztuló számsorok a büdzsében
A soros elnökség az egy héttel ezelőtti, vasárnapi külügyminiszteri találkozóra készítette el legújabb javaslatát a 2007-2013 közötti időszak leendő közös pénzügyi tervére. Ám mint utóbb kiderült, a Jean-Claude Juncker vezette elnökség indítványát szinte minden küldöttség másként értelmezte. Nem volt két egyforma végösszeg az asztal körül - jegyezte meg egy EU-tanácsi illetékes, utalva arra, hogy míg az osztrákok a hétéves időszak lehetséges minimum- és maximumöszszegét tekintve az uniós nemzeti jövedelem (GNI) 1,05 és 1,08 százalékos szélsőértékeivel számoltak, addig a magyaroknál kezdetben az 1,08-1,12 is feltűnt. A bizottsági értelmezés ezzel szemben 1,06-1,09 volt.
A sok eltérés elsősorban abból fakadt, hogy a luxemburgi diplomácia több tételt is homályosan határozott meg. Nem volt például világos, számításainál abból indult-e ki, hogy a viszonyításul használt 2006-os évben az "állampolgári" kiadásoknak része-e a szolidaritási alap, avagy sem, illetve hogy miként kalkulál a fejlődő országoknak szánt Európai Fejlesztési Alappal. Az is kitűnt ugyanakkor, hogy az agrár-, a versenyképességi és a felzárkóztatási rubrikáknál lényegében mindenki közel hasonló adatokban gondolkodott.
A hét végére immár közmegegyezésesnek minősülő elnökségi adatsor szerint a 2006 utáni hét évben egyes tételekre lekötni javasolt minimális és maximális költségvetési verzió az uniós GNI 1,06, illetve 1,10 százalékát tehetné ki. Abszolút összegben ez 870,37-903,66 milliárd eurót adna, szemben a tavalyi bizottsági javaslat 1022 milliárdjával, illetve a nettó befizető hat tagállam (Francia-, Németország, Nagy-Britannia, Svédország, Ausztria és Hollandia) által meghúzott egyszázalékos plafon mellett kalkulálható 815 milliárd euróval.
Továbbra is áll az az elnökségi javaslat, hogy a legnagyobb kurtítást a versenyképesség támogatásánál kell végrehajtani (a minimális verziónál közel 48 milliárd eurósat), míg a strukturális és kohéziós alapokra fordítható öszszegeknél minimális esetben 32,3, maximális lekötési forgatókönyvnél 23 milliárd eurós csökkenést mutatna az új számsor. A felzárkóztatási büdzsé így 305 és 313,3 milliárd euró között mozoghatna. Magyarország ebből a GDP 3,7 százalékáig terjedően vehetne igénybe közösségi forrásokat, ami évente mintegy 3,7 milliárd eurót, azaz több mint 900 milliárd forintot tenne ki.
Egyes korábbi számításoktól eltérően végül csökkenés olvasható ki a bel- és igazságügyi feladatokat is magában foglaló "állampolgársági" költségvetési fejezetnél: a 20,9 milliárdos tavalyi bizottsági javaslathoz képest 15,39 milliárdot ajánlva. A közös agrárpolitikát is tartalmazó második költségvetési fejezet, a "természeti erőforrások" esetében a közvetlen kifizetésekre és piaci intervenciókra fordítható összeg - a 2002-es agrár-költségvetési megállapodás értelmében - állandó: 301 milliárd euró. Itt azonban továbbra sem dőlt még el véglegesen, vajon a román és a bolgár bővítésre fordítandó agrárkiadásokat is fedezi-e mindez. A vidékfejlesztésnél a minimális verzió hét évre 69 milliárd euró, a javasolt lehetséges maximum ennél 8 milliárddal több.
Csökkennének a külső szerepvállalásra szánt összegek (a bizottsági 84,6 milliárdhoz képest legalább 58, de az is lehet, hogy 50,48 milliárdra), és mintegy 6,3 milliárddal kevesebb lenne a hét évre fordítható adminisztratív kiadások rubrikája is. Mindez csupán egy újabb javaslat, amelynek szinte nincs olyan tétele, amelyet valaki ne támadna. Azaz a közmegegyezés még odébb van, különösen, hogy a brit visszatérítés - és általában a nettó befizetőknek létrehozandó korrekciós mechanizmus - kérdésében továbbra sem sikerült semmilyen haladást elérni. Mindezt fűszerezi az őszre várható német parlamenti választás hirtelen előállt ténye, amely sokak szerint még tovább szűkítheti a lehetséges alkuterepet.
