Több az egészségügyi vállalkozás
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár statisztikái szerint tavaly 3,23 százalék volt a nonprofit vállalkozások - elsősorban alapítványi és egyházi gyógyintézmények - finanszírozása a biztosító gyógyító-megelőző kasszájából. Ez az arány 1995-ben 1,04 százalékot tett ki.
A profitérdekelt vállalkozások aránya ez alatt az idő alatt 6,9-ről közel 16 százalékra nőtt: a kaszszából 1995-ben 12,5 milliárd, tavaly 100,6 milliárd forintot fizetett ki a számukra - tudtuk meg Kiss József főigazgatótól. A profitérdekelt vállalkozások között vannak a háziorvosok, a fogászatok, az anya-gyermek védőnői szolgálatok, a művesekezelő állomások, az otthoni és szakrendelői szakápolást végzők, a beteg- és halottszállítók, a komputeres tomográfiai és a mágneses elven működő diagnosztikai laboratóriumi szolgálatok. A szektorsemleges finanszírozás miatt a biztosító statisztikái nem tesznek különbséget a kényszervállalkozóként működő védőnői vagy háziorvosi praxis és a multik hazai leányvállalatai (műveseállomások) között - hívta fel a figyelmet.
Az egészségügyben működő vállalkozásokat egyébként nem lehet teljes egészében kimutatni - véli a főigazgató. Csak a vele közvetlenül szerződőkről van a biztosítónak tudomása. Sokszor azonban a kórház az egyes résztevékenységeket alvállalkozóknak adja ki, az általuk ellátott munkáért pedig maga fizeti a díjat az OEP-től a működésre kapott apanázsból. Egyre több az alvállalkozás, közte a kényszerű alvállalkozás, az ügyeleti ellátásban, a laboratóriumi vizsgálatoknál, a diagnosztikában. Az ügyeleti szolgálatok vállalkozásba adásának a munkaerőhiány s a szigorított munkaidő-szabályozás az oka. A doktor ugyanis a főállású munkahelyén a heti 48 órai munkája mellett 12 óra önként vállalt ügyeletet teljesíthet, ám a jogszabály arról nem rendelkezik, hogy más hazai vagy külföldi kórházban nem dolgozhat. A diagnosztikai vizsgálatokat pedig azért végeztetik alvállalkozókkal, mert nincs pénz a drága berendezések megvásárlására.
