Többet költünk lakásfenntartásra

Tavaly a háztartások folyó fogyasztási kiadásainak volumene 1,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül folytatódtak a korábbi években megkezdődött tendenciák: élelmiszerre arányaiban egyre kevesebbet, lakásfenntartásra egyre többet költünk. Az élelmiszer részaránya a fogyasztási kiadásból 30 százalék alá süllyedt, viszont - feltehetően a lakáshitelezés elterjedése miatt - már 23 százalék feletti súlyt képviselnek a lakásfenntartással kapcsolatos költségek. Tavaly kevesebbet költöttünk ruhára, mint egy évvel korábban, oktatásra, szórakozásra viszont többet.

A lakosság jövedelemelvárásai továbbra is az inflációt meghaladó ütemben emelkednek, viszont a rés jelentősen szűkült. Míg 2003-ban 5,4 százalékos infláció mellett 10,4 százalékkal növekedett a megélhetéshez szükségesnek tartott jövedelemszint, addig tavaly 5,7 százalékos árszínvonal-emelkedés mellett már csupán átlagosan 7 százalékkal több összeget kapcsoltak a háztartások a különböző megélhetési szintekhez. 2004 végén a lakosság úgy vélte, "nagyon szűkösen" havi 38 ezer forintból, "nagyon jól" havi 156 ezer forintból lehet megélni.

Tavaly folytatódott a tartós fogyasztási cikkek elterjedése. Leggyorsabb ütemben a DVD és az internet hódít teret, igaz, ezek súlya még így is alacsonynak mondható. A háztartások 71 százalékában van mikrohullámú sütő, felében személygépkocsi és harmadában számítógép. Gyakorlatilag teljes a penetráció a színes tv-t illetően, mobiltelefon a háztartások 70 százalékában van. (VG)