Veszélyben a csepeli szennyvíztisztító finanszírozása
Mintegy 80 miliárd forint európai uniós támogatás felhasználása került veszélybe a budapesti központi szennyvíztisztító építésének előkészítésével kapcsolatos problémák miatt. A bírálatok hatására a főváros az előkészítő szervezetek átalakítására szánta el magát, ám egyesek szerint így sem biztos, hogy sikeresen levezényelhető a kormányzati szempontból is kiemelten kezelt óriásberuházás.
Kettéválasztotta közműügyekkel foglalkozó osztályát a fővárosi önkormányzat azzal a szándékkal, hogy a főpolgármesteri hivatalon belül egy önálló szervezeti egység foglalkozhasson a csepeli központi szennyvíztisztító építésével. A projekt előkészítésére létrehozott Enviroduna Kft.-nél pedig az általános ügyvezetői poszt mellett új vezetői tisztséget hoztak létre ugyanezzel a szándékkal. A változtatásokat a hazai európai uniós támogatású programok zászlósprojektjeként számon tartott beruházással kapcsolatos gondok és az erre megítélt európai uniós támogatás elvesztésének veszélye miatt rendelték el, miután a fejlesztés levezénylésére kialakított szervezeti felállást az elmúlt két évben a Budapestre látogató brüsszeli szakértők több alkalommal kritizálták.
A központi szennyíztisztító és kiszolgálólétesítményeinek építése egész Kelet-Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi célú beruházása, amelynek értéke meghaladja a 120 milliárd forintot. Ebből - a főváros pályázatát értékelve - Brüsszel 65 százalék kifizetését vállalta magára. További 20 százalékot a központi költségvetésnek, 15 százalékot pedig a fővárosnak kell majd biztosítani. A beruházás minőségi ugrást jelentene a budapesti szennyvíz kezelésében: jelenleg a keletkező szenny több mint 50 százaléka biológiai tisztítás nélkül ömlik a Dunába, amely a beruházást követően nyolc százalékra csökkenne. A központi szennyvíztisztító megépítése a 90-es évek eleje óta folyamatosan napirenden van, s a fővárosi közgyűlés végül 1999-ben döntött a beruházásról. Ugyanakkor a fejlesztés több eleme - például a budai alsó rakpart kiszélesítésének kérdése - heves vitákat váltott ki, s az eredeti tervek szerint a kivitelezők kiválasztását célzó közbeszerzési eljárásokat már 2004 első felében ki kellett volna írni.
A terv grandiózus, ám a beruházás előkészítésére létrehozott szervezeti rendszer alkalmatlansága és a résztvevők közötti együttműködés folyamatos hátráltatása oda vezetett, hogy mára gyakorlatilag tarthatatlanná váltak a brüsszeli támogatás folyósításának feltételéül szabott határidők - állítja Atkári János. A főpolgármester-helyettes szerint a beruházást részben a kerületi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel szemben óhatatlanul felmerült konfliktusok hátráltatták, ám az elmúlt két évben összehozott lemaradásban nagy szerepe volt annak is, hogy az illetékes fővárosi szervezetek rendre nem készítették el határidőre a tervezési feladatokat és folyamatosan csúszott a munkamegbízások kiadása is. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal és környezetvédelmi tárca fejlesztési igazgatósága informálisan több alkalommal felszólította a főváros vezetését, hogy rendezzék a problémákat, ám ennél több kormányzati részről sem történt. Így fordulhatott elő, hogy mostanra komoly veszélybe került a közel 80 milliárd forint értékű brüsszeli támogatás felhasználása. Az elmúlt hetekben végrehajtott intézkedések megkésettek, ráadásul eredményességüket kétségessé teszi, hogy a beruházásnak továbbra sincs valódi, szakértőnek tekinthető gazdája - tette hozzá Atkári János.
A határidők valóban nagyon szorosak, ám ha nehezen is, de tarthatók. Az európai uniós támogatás felhasználása nincs veszélyben, s legutóbbi látogatásukkor a brüsszeli szakértők sem fogalmaztak meg kritikát - mondta Oszkó Károly. Az Enviroduna Kft. ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor a projekt sikere érdekében a kormányszervek részéről az egyes lépések jóváhagyását még fel kellene gyorsítani, éppen ezért a napi együttműködés rugalmasabbá tétele érdekében egy részletes megállapodás megkötését tervezik. Az Európai Bizottság csak tavaly decemberben hagyta jóvá a csepeli beruházás támogatását, s az első közbeszerzési eljárások még ebben a hónapban elindulhatnak. Elsőként a PR-tendert írják ki, majd néhány héttel később a műszaki tervezésre és a szennyvíztisztító létesítmény kivitelezői munkálataira vonatkozó közbeszerzési eljárás is elindulhat. Ezeket még az idén további pályázatok követik, s tervek szerint év végéig az öszszes feladat 50 százalékára megkötik a nyertesekkel a szerződést. A kivitelezés a szivattyúállomások építésével szintén elkezdődhet az év vége előtt. A szennyvíztisztító helyén 2006 második felében vonulhatnak fel a munkagépek, a teljes beruházást pedig - a budai fő gyűjtőrendszer kiépítését és a próbaüzemeltetést is beleértve - 2010 végére kell befejezni.
