Zágráb kontra valutaalap
Az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal is meggyűlhet a baja Horvátországnak, ha kormánya nem lát hozzá az államháztartás túlzott hiányának radikális csökkentéséhez - írja a Neue Zürcher Zeitung.
A költségvetés idei deficitje a banki prognózisok szerint a bruttó hazai termék 4,5-5 százaléka lesz, jóval magasabb az IMF-fel kialkudott 3,7 százaléknál; a tavalyi hiány az egyszeri befizetések nélkül 6, de azzal együtt is 4,9 százalékos volt. A háttérben strukturális problémák keresendők: a közalkalmazotti bértömeg a GDP 11 százalékára, a gazdaság állami szubvencionálása 3,5-4 százalékára rúg, az egészségbiztosítás számlája 9, a nyugdíjaké 14 százalékos. Stagnál a privatizálás, komolyan föl sem merült a biztosítási és bankszektor, valamint a hajógyártás magánosítása, s évek óta húzódik a távközlési ágazat megtisztítása a szabálydzsungeltől, amely az it-ágazat fejlődését is nagyban hátráltatja.
Visszaestek tavaly a közvetlen külföldi befektetések is - 1998 óta a legalacsonyabb szintre, ráadásul a legígéretesebbnek tartott idegenforgalmi szektor is mindössze az ígérvények három százalékát volt képes magához vonzani eddig. A bajok hátterében a jugoszláv önigazgatási gyakorlat öröksége keresendő.
Ilyen körülmények között kerül sor ebben a hónapban az IMF delegációjának zágrábi látogatására, s ez akár azt is eredményezheti, hogy másodszor is időnek előtte kell felmondani a készenléti hitelegyezményt. Míg az IMF a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer reformját, addig az EU átfogó adóreformot sürget Ivo Sanader kormányától. (VG)
