Át lehet törni a bürokrácián
A horvát alkotmány garantálja a tulajdonhoz való jogot - beleértve a külföldiek tulajdonszerzését -, és garanciákat ad a külföldi befektetőknek. A kereskedelmi társaságokról szóló törvény szerint külföldiek társaságot kizárólagos tulajdonnal is alapíthatnak. Részvénytársaság létesítéséhez mintegy 27 ezer, korlátolt felelősségű társaság alapításához pedig 2700 eurónak megfelelő alaptőkét kell biztosítani. Külföldi cég a horvátországi tevékenység megkezdése előtt általában társaságot köteles bejegyeztetni. Azon külföldiek, akiknek hazájukban bejegyzett telephelyük van - mielőtt sok kötelezettséggel járó céget alapítanának Horvátországban - a cégbíróságon fiókot, vagy a Gazdasági Minisztériumban képviseleti irodát jegyezhetnek be. A fiókvállalat az anyacég nevében járhat el. A képviseleti iroda nem jogi személy, nem köthet szerződéseket és bevételekre sem tehet szert. Horvátországban a külföldi természetes személyek részére megengedett az egyéni kereskedőként történő működés, ehhez kereskedői engedélyt kell szerezni, és a kereskedelmi bíróságon regisztráció szükséges.
Külföldi személyek, ha üzleti tevékenységet kívánnak folytatni, munkavállalási engedélyt kötelesek szerezni. A munkavállalási engedélyeket kvótákhoz kötik. Meghatározott tevékenységekre úgynevezett üzleti engedélyt lehet kérni, egyes tevékenységek pedig engedély nélkül is végezhetők.
Horvátországban különféle törvényekben biztosítanak eltérő és igen korlátozott kedvezményeket is. Ezek az 1,4 millió eurót meghaladó értékű, az elmaradott hegyvidéki és háború sújtotta területeken, valamint a szabad kereskedelmi zónákban történő befektetések esetén járnak, továbbá akkor, ha az invesztíció hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez, a fejlesztési, kutatási élet fellendítéséhez.
Ám a külföldi befektető sok, előre nem kiszámítható akadályba ütközhet. A horvát törvények a külföldi befektetőknek a belföldiekkel szemben nem biztosítanak külön jogokat, s számos - a jugoszláv időből fennmaradt - bonyolult jogszabály nehezíti az eligazodást; a helyi gazdasági és politikai elit a külföldi befektetőt esetenként sajtókampánnyal lejáratva próbálja kiszorítani a versenyből. A helyszínen dolgozók szerint emellett még ma is jellemző a bürokrácia az országban.
A cégalapítás kapcsán fontos megjegyezni, hogy Horvátországban ehhez nem kell ügyvéd, a cégalapítás ugyanis közjegyzői feladat. Ez pedig jócskán lecsökkenti a költségeket. Hiszen például egy ügyvédi irodának egy kft. alapításáért - illetékekkel együtt - 15 ezer kunát kell fizetni, miközben egy tanácsadó cég ugyanezt 8-9 ezer kunáért elvégzi. S ma már van olyan, a helyszínen működő tanácsadó, amelyet elsősorban a magyar ügyfelek számára alapítottak (lásd az Ekontóról szóló írásunkat ugyanezen az oldalon).
Horvátországban a deviza- és valutajogszabályok, a pénzmosás elleni intézkedések egyébként közelítenek a nemzetközi gyakorlathoz. A kuna korlátozottan konvertibilis. Külföldi jogi és természetes személyek devizaműveletek végzésére feljogosított bármely kereskedelmi banknál nyithatnak kunára és devizára szóló "non resident" számlát, és az igazoltan megszerzett kunát visszaválthatják konvertibilis devizára, illetve külföldre utalhatják. Magánszemélyek a sűrűn megtalálható váltóhelyeken a jegyzett valutákat - magas összeghatárig - oda-vissza átválthatják.
