Nem lesz érdemi változás az iparűzési és a társasági adóban

Hét végén is egyeztetnek a koalíciós pártok az adóelképzeléseikről, s ha sikerül megállapodásra jutni, a miniszterelnök hétfőn a parlamentben beszél a tervekről. Az elképzelések szerint több évre szóló programot hirdetne meg Gyurcsány Ferenc, s ennek lennének 2006-ban is megvalósítható elemei. Jövőre nem lesz érdemi változás az iparűzési és a társasági adóban, valamint nem változik az eva sem. Amiben léphet a koalíció, az áfa és az szja ügye. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke tegnap annyit mondott: rövid időn belül lesz megállapodás az adócsökkentésről.

A nyár végén a parlament elé terjesztendő adótörvény-tervezet lesz az, amelyet utoljára készít e ciklusban ez a koalíció, így már most látszik, mi is az, amit valójában meg tudtak valósítani 2002-es kampányígéreteikből. Ahogy minden egyes adótörvény-előkészítés vitája is mutatta, már a programokról sem lehet azt mondani, hogy az MSZP és az SZDSZ adófilozófiája könnyen összeegyeztethető lenne. Ennek és a nem reálisan megfogalmazott céloknak köszönhető, hogy a két párt választási ígéreteinek jó része nem teljesült.

Egyértelmű sikerként könyvelheti el a koalíció az egyszerűsített vállalkozói adót. Az evát 2003-ban vezették be, népszerűsége fokozatosan emelkedik, azért is, mert a választhatósági határt évi 15 millió forintos bevételről 25 millióra emelték. A hírek szerint a tervezett áfakulcs-csökkentés hátrányosan érintené az evázókat.

Pozitívumként említhetik a kormánypártok a társasági adókulcs 18-ról 16 százalékra való mérséklését 2004-től. A vállalkozók által intenzíven támadott iparűzési adóban viszont nem sikerül ekkorát lépni: a maximális kulcs változatlanul 2 százalék. Igaz, 2004-ben a társasági adó alapjából az iparűzési adó 25, míg az idén már 50 százalékát le lehet vonni.

Az szja-rendszerben a beváltatlan ígéreteken kívül (lásd táblázatunkat) - főként az SZDSZ szorgalmazására - néhány könnyítés is történt. Így például adómentessé vált a minimálbér, a kulcsok enyhén csökkentek, míg az idei jövedelmeket illetően a középső - 26 százalékos - kulcs eltűnt. A tőke- és munkajövedelmek egységesítése azonban a választási programból kiolvashatóval szöges ellentétben következett be: 2005-től a forrásadó 20-ról 25 százalékra emelkedett. A bonyolult kedvezményrendszer nem vált átláthatóbbá, tavaly a lakáshitel- és a Sulinet-kedvezményben történt némi szigorítás, ebben az évben pedig a kedvezmények nagy részénél beépítettek egy igénybevehetőségi összeg- és jövedelemhatárt.

A munkabért terhelő, a munkaadót és munkavállalót érintő elvonások mértéke is magas: a szocialisták ígérete szerint a ciklus végére a nettó bér a teljes munkaerőköltség 54 százalékára mérséklődik, ugyanakkor most az átlagbérnél (bruttó 150 ezer forint) körülbelül 50 százalék ez az arány. Igaz, a teljes költséget tekintve a minimálbérnél 60 százalék, 300 ezer forintos bruttó bérnél pedig alig 40 százalék marad az alkalmazott zsebében.

Az adózás egyszerűsítését is zászlajára tűző ígéretből egyelőre semmi nem lett: az elképzelések szerint - idő megjelölése nélkül - megteremtették volna az egy számlára és egyetlen napon történő befizetés feltételeit. Ezzel szemben a parlament előtt levő törvénymódosítás csak 2006. április 1-jével vezetné be a hat kötelezettségszámlára történő befizetést. A helyi adózás nagyobb szerepét szerették volna elérni a liberálisok, ez egyelőre nem valósult meg. (BR-TE)