Burjánzó orosz korrupció
Az Indem - amelyet a Financial Times mint "független agytrösztöt" jellemez - megállapítja, hogy a kikényszerített, illetve elfogadott kenőpénzek összege mostanra eléri az évi 316 milliárd dollárnak megfelelő összeget; ez tízszerese a négy évvel ezelőttinek, és több mint kétszeresen meghaladja az állami költségvetés bevételeit. A négy évvel ezelőtt esetenként átlagosan kifizetett tízezer dollár körüli öszszeggel szemben most mintegy 136 ezer dollár cserél gazdát egy-egy tipikus ügy keretében.
Az összeg legnagyobb hányadát a végrehajtó hatalom szervei teszik zsebre. Vlagyimir Putyin szerepét a tanulmány úgy látja, mint aki rabja a rendszernek, mert hatalmának fenntartásához rá van utalva a bürokratikus apparátus támogatására.
Nem emelkedett számottevően - és jelenleg évenkénti hárommilliárd dollár körüli szinten mozog - az az összeg, amelyet a lakosság közvetlenül fizet közlekedési rendőröknek, pedagógusoknak és orvosoknak. Ennek oka részben az, hogy a lakosság igyekszik minimálisra szorítani az igénybe vett szolgáltatásokat. Szerepet játszik továbbá az is, hogy egyre kiterjedtebb kör él az egészségügyi magánellátás lehetőségeivel, aki pedig csak az állami kórházakra kényszerül hagyatkozni, az olyan szegény, hogy nem telik hálapénzre. A jelentésből a Neue Zürcher Zeitung kiemeli, hogy a korrupció önálló és különlegesen gyorsan növekvő üzletágává vált a - halálos veszéllyel felérő - katonai szolgálat alóli mentesség kijárása.
A jelentés politikai hátterére utalva a Financial Times emlékeztet, hogy az Indem kutatóintézet vezetője, Georgij Szatarov valamikor Borisz Jelcin elnök közeli tanácsadója volt. A felmérést egy önmagát megnevezni nem kívánó orosz nagyvállalat finanszírozta. Az interjúkat teljesen anonim módon bonyolították le kétezer magánszeméllyel, illetve ezer vállalkozóval.
