Építőipar: nagyobb kockázat a kiemelkedő profitért
A kiemelkedő profit megszerzése érdekében a világ nagy építőcégei egyre nagyobb rizikót vállalnak, ugyanakkor az elmúlt évek csődhullámát figyelmeztető jelzésként értékelik, s nagyobb hangsúlyt helyeznek a kockázatmenedzselésre - összegezhető a KMPG idei első féléves felméréséből, amely során Európa, Észak-Amerika és a Távol-Kelet legnagyobb építőipari vállalkozásainak vezetőit kérdezték meg a szektor előtt álló legfontosabb feladatokról. A topmenedzserek a szerződéses fegyelem betartását és a korrekt árazást jelölték meg legneuralgikusabb pontként, 63 százalékuk szerint ez a legnagyobb gondok forrása. Az elővigyázatosság azonban nem igazán jellemző, a megrendelések megszerzésekor a kockázatot még sok esetben háttérbe szorítja a várható magas haszon igézete.
Mindenesetre az óvatosság nem árt, ismeri el a válaszadók csaknem egyharmada, akiknek az elmúlt 12 hónap leforgása alatt sikerült csődöt jelentő beszállítót vagy nem fizető megrendelőt "kifogniuk". Ez ugyanakkor javuló tendenciát mutat, hiszen a tavaly novemberi KPMG-csődfelmérés szerint az építőipari cégek mintegy fele "égette meg" magát 2004-ben. A haszonkulcs Európában az öt évvel ezelőtti állapothoz képest markánsan emelkedett, ebben a jól menedzselt projektek, a hatékony költséggazdálkodás egyaránt közrejátszik.
A körbetartozás máig élő probléma, mindennek ellenére az ennek egyik melegágyának tekintett alvállalkozói rendszer továbbépítését szorgalmazza a vállalatok 79 százaléka, a többiek viszont inkább önerejükre akarnak támaszkodni.
A vállalatvezetők több mint 70 százaléka úgy véli, hogy a megfelelő árajánlat mellett cégük múltja, megbízhatósága, referenciái alapján döntenek a megbízók a kivitelező kiválasztásáról. Elsősorban Európára jellemző a versenyeztetés, a megkérdezett cégek megrendelésállományuk felét ilyen úton szerezték. A nagy volumenű üzletek elnyeréséhez a cégek ötöde már külső segítségre szorul: ügyvédekből, közvetítőkből, tanácsadókból felállított külön csapat gondoskodik náluk arról, hogy a licitálásban véletlenül se mehessenek túl az ésszerű kockázatvállalás határán. Segítségükkel el tudják kerülni azt a csapdahelyzetet is, hogy a megrendelő szinte minden felelősséget a kivitelezőre hárítson át, ahogy arra egyre több példa mutatkozik.
A magántőke bevonásával megvalósuló állami beruházásokban kevés a kockázat, ezért ezekért a megbízásokért sokszor öldöklő harc folyik a jelentkezők között. A válaszadók szerint a PPP-modellt alkalmazó infrastrukturális, útépítési beruházások mellett a jövőben az egészségügyi és oktatási projektek képezik majd a fejlődés motorját. A lakásépítés és a bányászati beruházások is előkelő helyen szerepelnek a KPMG által megkérdezettek körében. Érdekesség, hogy a biotechnológiai beruházások gyors felfutását is sokan jövendölik.
A szektorban az egyes vállalatok növekedése nem elsősorban önerőből történik majd, hanem fúziók, cégfelvásárlások révén - állítja a vállalatvezetők kétharmada. Működési területüktől függetlenül 70 százalékuk panaszkodott a megfelelően képzett munkaerő hiányára. A munkaerő megtartása - főként a menedzseri szinteken - egyre nagyobb erőfeszítésbe kerül. A projektmenedzserek magukhoz édesgetésében a legmegnyerőbb eszköznek a bónuszok, ösztönzőprogramok számítanak, a cégek 80 százaléka ennek révén láncolja magához nehezen nélkülözhető vezetőit. Az ilyen javadalmazás többnyire a nagyberuházás végén jellemző, addig a szakemberek csak a megszokott bérüket kapják. Az extra jövedelemből a szakmunkások és az adminisztratív munkakört betöltők alig részesülnek. Számukra legfeljebb a jó munkakörülmények, a képzési programok, a karrierlehetőségek hathatnak felvillanyozóként.
