Euróbevezetés: Magyarország az utolsók között

A célegyenesbe fordult a felkészülés az euró átvételére Észtországban. A tallinni kormány közölte: a 2007. január 1-jén várható átálláskor az adókat lefelé, az állami szociális juttatásokat felfelé kerekítik majd, hogy ezzel is példát mutassanak a gazdaság többi szereplője számára. Az észtek körében ugyanis igen elterjedt az a félelem, hogy az egységes valuta bevezetése áremelkedéseket okoz majd.

Jól haladnak az előkészületek Szlovéniában és Litvániában is, elemzők szerint mindhárom ország gond nélkül teljesíti az euró átvételének kritériumait. Nem lesz különösebb gondja általános vélemények szerint a 2008-as eurózóna-csatlakozást célzó Máltának, Ciprusnak és Lettországnak sem az infláció leszorításával, az államháztartási hiány lefaragásával, az államkötvények kamatszintjének csökkentésével és az egységes árfolyamrendszerben (ERM II) eltöltendő, valutaárfolyam-stabilitást igénylő két esztendővel sem. Egyedül az ötödik kritériummal, az államadóssággal lehet gondja Máltának (az eléri a GDP 75 százalékát, a kritérium legfeljebb 60-at engedélyez), de ezt a feltételt megengedően értelmezték az eurózóna megalapításakor több más tagország esetében, s Vallettában hasonlóan jóindulatú elbánásban reménykednek. Bizonyosan szigorú lesz azonban az államháztartási kritérium értelmezése, az Európai Bizottság többször is jelezte, hogy a háromszázalékos GDP-arányos hiányt nagyon komolyan veszi majd.

Éppen e téren áll legrosszabbul a négy visegrádi ország; a deficit náluk tavaly meghaladta ezt a plafont, és várhatóan az idén is túllépi majd. A belpolitikai szempontból közülük talán legkönnyebb helyzetben lévő Szlovákia ennek dacára 2009-es eurózóna-belépésben reménykedik, és elemzők valószínűsítik jövő évi ERM II-csatlakozását. A lengyel pénzügyminiszter a napokban közölte, hogy tárcája augusztusban terjeszti elő az euró átvételének stratégiáját, ez szintén 2009-es belépést céloz majd, noha az elemzők eddig inkább 2010-es céldátumra számítottak.