Fejlesztik az ipari parkokat
Új szakaszába érkezett az ipari parkok fejlődése, s emiatt újra kell gondolni, pontosabban tovább kell fejleszteni az 1997-ben indult - menet közben többször az igényeknek megfelelően finomhangolt - ipari parki programot - vélik a szakmai irányítást ellátó Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban. E megfontolás alapján kormányrendelet készül, amely részben módosítja - a kor követelményeinek megfelelően - az ipari parkok, azok új típusainak kritériumrendszerét, másrészt új jogi hátteret igyekszik teremteni a szükséges intézkedéseknek. Az új jogszabály már egyeztetési stádiumban van, a munkából szerepet vállal az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsa is.
Annyi bizonyos, hogy már meghatározták a célokat s a fejlődés lehetséges irányait. A célok között kiemelten szerepel az üzleti, vállalkozási és innovációs infrastruktúra egyre magasabb színvonalú kiépítése, továbbá a logisztikai szolgáltatások további intenzív fejlesztése. Cél a regionális vagy legalább kistérségi léptékű gazdaságfejlesztő hatású parkok intézményes összefogása, az egyedi jó tapasztalatok terjesztése is.
Az ilyen irányú fejlődés érdekében két új fejlesztési modell típus pályázati úton való megvalósítását és támogatását tartják indokoltnak a tárca szakemberei az ipari park címet már elnyert és jól működő szervezetek számára. Egyrészt a kistérség fejlesztésében aktívan részt vevő, ezen belül kiemelten a kis- és középvállalkozások fejlesztésére orientált és a szolgáltatásokat jelentősen bővítő kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park, másrészt a koncentrált innovációs potenciállal rendelkező, fejlesztési, beruházási és beszállítói projekteket generáló, regionális hatókörű integrátor ipari park kiemelt kategóriák lehetnek a további fejlődés kiindulópontjai.
A 185/1996. (XII. 11.) kormányrendelet (az ipari park címről) felhatalmazása alapján megalkotott és többször módosított 19/1997. (V. 14.) IKIM-rendelet alapján (az ipari park cím elnyeréséről) a GKM évente hirdetett meg pályázatot. 2005-ig 166 terület nyerte el az ipari park címet; egy azonban már visszadta, s több mint tíz eddigi működése eredménytelen. Ami a parkok általános jellemzőit illeti, sok a gyenge gazdasági és pénzügyi alapokon álló vállalkozás; s igen sokféle típusú, profilú alakult ki a klasszikus zöldmezős nagybefektetői ipari parkoktól kezdve a professzionális üzemeltetésű magánparkokon át a vegyes területhasznosítású barnamezős vagy éppen a logisztikai, agrár- vagy egyetemi parkokig.
Az ipari parkok intézményrendszerét és magát a programot (és a parkok számának növekedését is) döntően az önkormányzati, illetve a települési és kistérségi gazdaságfejlesztő kezdeményezések alakítják mind a mai napig. Az ipari parkok fele önkormányzati többségi tulajdonban van és kétharmadukban van jelen az önkormányzat tulajdonosként. Ez a tulajdonosi szerkezet alapvetően meghatározza a fejlesztési forrásokat, a parkok működését és irányítását végző szakemberállomány összetételét.
Ami az ipari parkok gazdasági súlyát illeti: tavaly év végi adatok szerint ezek vállalkozásai adták az ipari foglalkoztatottak közel húsz százalékát, az ipar teljes értékesítési árbevételének csaknem negyedét s az ország ipari exportárbevételének közel harmadát. Az ipari parkokban működő vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlag 1,4-szerese.
