Gyenge a magyar idegenforgalmi marketing
Magyarországnak erősítenie kell az idegenforgalmi marketingjét Németországban - véli a TUI és a Neckermann, a legnagyobbak közé tartozó két német utazásszervező. Magyarország ugyan változatlanul kedvelt úti célja a német nyaralóknak, és a kelet-közép-európai országok között Lengyelországgal osztozik az első helyen, de nagyon homályos a magyarokról alkotott kép, és a lehetőségeket még messze nem használták ki. Az országot sajnos túl gyakran azonosítják a Balatonnal - állapította meg Michael Lehnus, a Neckermann utazásszervező társaság munkatársa.
Mindemellett főként a korábbi nyugatnémet tartományokban kapcsolják össze közvetlenül Magyarországot a Balaton menti szocialista üdülőparadicsom képzetével. A kommunizmus idején meghatározó volt az ország kivételes szerepe az egykori keleti tömbön belül: keleten fekvő nyugati ország, egy olyan sziget, amely senkitől sem hagyta teljesen bekebelezni magát. Ráadásul a Balaton volt az egyetlen lehetőség a kelet- és nyugatnémetek találkozására.
Még mindig hihetetlenül sokat kell bepótolni a PR- és a marketingmunkában. Magyarország ezen a téren sajnos nagyon le van maradva - mondta Michael Lehnus. Véleményét Robin Zimmermann, a TUI munkatársa is osztja: szerinte a Németországban elterjedt romantikus kliséket kellene nyomatékosítani. A marketingben - véleménye szerint - Magyarország sajátosságait kell erősebben hangsúlyozni, gondolva itt a pusztára, a lovakra, a cigányzenére, az ízes konyhára és a vendégszeretetre. Ez a megfelelő út ahhoz, hogy előnyre tegyenek szert a versenyben, s például megkülönböztessék magukat Ausztriától.
Az utazásszervezők hiányolják a bátorságot a célcsoportok egyértelmű megszólításához, ezért jelenleg kisebb csökkenés is tapasztalható a magyarországi foglalásoknál, legalábbis a hagyományos utak, a Balaton és a csoportos átalánydíjas utak esetében. Ezt többek között a magyarországi termálkincsre alapozva lehet ellensúlyozni, amelylyel az ország a gyógyturizmus és a wellnessvendégek fellegvára lehet. Ezt a területet egyértelműen bővíteni kell - szögezte le Michael Lehnus. A nyugat-magyarországi Hévíz híres gyógyüdülője már széles skáláját kínálja a gyógy- és wellness-szállóknak, és más települések is felzárkóznak, a második helyen például a szintén nyugat-magyarországi Zalakaros áll. Ennek ellenére igaz, hogy jelenleg egyszerűen nincs elég kapacitás a wellnessturizmusban - hangsúlyozta Michael Lehnus.
Véleménye szerint azonban beruházásokra a hagyományos balatoni idegenforgalomban is szükség van. Invesztálni kell az infrastruktúrába, hogy a színvonalas szállodáknak is megteremtsék a megfelelő környezetet. Kétcsillagos környezetben a négycsillagos szálloda is veszít vonzerejéből. Golfpályák építése is szükséges - vélekedett -, mert ezek valóban felértékelnék ezt a területet, de kerékpárútból és jachtkikötőből is kevés van a térségben. Amennyiben a következő évek során nagyobb figyelmet és több beruházási forrást fordítanak ezekre a területekre, akkor elérhető lesz az idegenforgalom bővülése - állapította meg. Hiszen az ár-érték arány még mindig nagyon jó Magyarországon, és ezt látják a német fogyasztók is, akik kedvező árszintű úti célnak tekintik Magyarországot.
A városlátogatások körében változatlanul kedvelt célpont a magyar főváros. Az elmúlt két év során az olcsó légitársaságok sora tűzte térképére Budapestet, ezért a látogatók száma is jelentősen megugrott. A kétmilliós város ma már a Balatont is megelőzi a német látogatók számát tekintve.
A célcsoport megszólítása hiányában és a gyakran hiányzó vagy elégtelen infrastruktúrára tekintettel Robin Zimmermann az elkövetkező két-három éven belül nem lát lehetőséget a Magyarországot választó német nyaralók számának érdemi növelésére. Véleménye szerint az uniós tagságot is ésszerűen ki kell aknázni: támogatási forrásokat helyeztek kilátásba, ám ezek a pénzek csak akkor hasznosulnak, ha jól használják fel őket, és főként a célország marketingjébe, vagyis a beutaztatópiacokon, így például Németországban folytatott reklámba fektetik. (SS)
