Hétfőtől dohányreklám-tilalom
Vasárnap - a magyarországi Forma-1-es futammal egy időben - jár le a határidő az unió tagországai számára, hogy átvegyék a dohánytermékek hirdetésének tilalmáról rendelkező uniós szabályozást. A komoly vitát kiváltott, s eredeti formájában az Európai Bíróság által is megvétózott irányelv a több országot érintő, vagyis a tagállami határokon túl is megjelenő médiumokban tiltja a reklámozást. Ide tartozik többek között az írott sajtó vagy az internet - a televíziót és a rádiót érintő tilalmat már 1997-ben, az elektronikus médiáról szóló direktíva módosításával elfogadták. Rendelkezik továbbá a nemzetközi kulturális és sportrendezvények szponzorálásának tilalmáról, ám - a magyar szabályokkal szemben - nem korlátozza a kültéri hirdetéseket, a helyi rendezvények támogatását vagy reklámajándékok szétosztását.
Magyarország a reklámtörvény 2001-es módosításában teljes egészében átvette a most életbe lépő uniós tilalmakat. Sőt, annál tovább is ment, hiszen az akkor átvett direktívát egy német beadványra később hatályon kívül helyezte az Európai Bíróság - tudtuk meg Sarkady Ildikótól, a Magyar Reklámszövetség jogi bizottságának elnökétől. A médiajogász elmondta: Magyarország akkor nem vette figyelembe, hogy a luxemburgi testület tagállami hatáskörbe utalta vissza a kérdést, ráadásul a később elfogadott uniós irányelv is szűkebb tiltásról rendelkezik, mint a reklám- és a médiatörvényben lefektetett magyar szabályok. Ennek fényében Sarkady Ildikó szerint további korlátozások már elképzelhetetlenek a sajtópiacon akkor óriási veszteségeket okozó törvény után.
Egy lapunknak nyilatkozó dohányipari szakértő kiemelte: a dohánytermékek törvényesen gyártott és törvényes kereskedelmi forgalomban értékesített árucikkek, ezért a fogyasztónak joga van ahhoz, hogy tájékozódjon róla. A szigorítások ugyanakkor erősíthetik az illegális kereskedelmet is. Szakértők szerint ezt alátámasztja, hogy míg 2000-ben 22 milliárd szál cigaretta talált vevőre Magyarországon, a tavalyi forgalom hivatalosan már csak 15 milliárd volt. Ezt részben magyarázza a leszokás is, de szakértők szerint a különbözet jó része az illegális kereskedelemben jelenik meg.
A bizottság mindenesetre bízik a hirdetési tilalom fogyasztáscsökkentő hatásában. Egy világbanki tanulmányra hivatkozva Brüsszel közölte: a korlátozás akár hét százalékkal is csökkentheti a fogyasztást.
