A magas áraknak köszönhetően megnőtt az olajexportáló országok importkereslete a világpiacon, s ebből az eurózóna exportőrei több hasznot húznak, mint az amerikaiak. Erre a következtetésre jutottak az Európai Központi Bank (EKB) szakértői abban a tanulmányukban, amelyben az emelkedő energiaárak hatását vizsgálták. Megállapították, hogy a vásárlóerő-gyarapodás ellensúlyozza a drágább energia romboló hatását, ami ezúttal az eurózónában korántsem olyan komoly, mint amilyenek a korábbi olajáremelkedések következményei voltak.
Az amerikai exportőrök a piaci részesedést illetően ugyanakkor jelentős veszteséget könyvelhettek el 2001 és 2004 között a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a Független Államok Közössége tagjai körében.
Az OPEC és a FÁK országainak az eurózónából származó importja 2001 és 2004 között éves átlagban 22, illetve 34 százalékkal nőtt - áll az EKB tanulmányában. Ennek eredményeként az európai egységes valuta övezete a 2001-es 24,8-ről 2004-re 27,1 százalékra növelte részesedését az OPEC importjában, miközben az amerikai részesedés 12,5-ről 7,9 százalékra esett vissza. A FÁK-államoknál 31,6-ról 39,6 százalékra nőtt az euróövezet aránya.
A Financial Times cikkében emlékeztet arra, hogy a termelők a korábbi olajválságok idején bevételük nagy részét a nagy nemzetközi bankokban helyezték el, újabban viszont inkább az importjukat növelik.
Ha a magyar export alakulását vizsgáljuk, a Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy az olajtermelők nagyobb vásárlóerejének kedvező hatása hazánk esetében is észlelhető. Az OPEC országaiba 58,2 százalékkal nőtt a kivitel 2001 és 2004 között (különösen kiugró mértékben Irakba, Szaúd-Arábiába és Algériába), s a többi olajtermelő közül Oroszországba 92,3, Mexikóba 47,4 százalékkal bővítettük exportunkat. (VG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.