Kárpótlás az olajsokkért
A magas áraknak köszönhetően megnőtt az olajexportáló országok importkereslete a világpiacon, s ebből az eurózóna exportőrei több hasznot húznak, mint az amerikaiak. Erre a következtetésre jutottak az Európai Központi Bank (EKB) szakértői abban a tanulmányukban, amelyben az emelkedő energiaárak hatását vizsgálták. Megállapították, hogy a vásárlóerő-gyarapodás ellensúlyozza a drágább energia romboló hatását, ami ezúttal az eurózónában korántsem olyan komoly, mint amilyenek a korábbi olajáremelkedések következményei voltak.
Az amerikai exportőrök a piaci részesedést illetően ugyanakkor jelentős veszteséget könyvelhettek el 2001 és 2004 között a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a Független Államok Közössége tagjai körében.
Az OPEC és a FÁK országainak az eurózónából származó importja 2001 és 2004 között éves átlagban 22, illetve 34 százalékkal nőtt - áll az EKB tanulmányában. Ennek eredményeként az európai egységes valuta övezete a 2001-es 24,8-ről 2004-re 27,1 százalékra növelte részesedését az OPEC importjában, miközben az amerikai részesedés 12,5-ről 7,9 százalékra esett vissza. A FÁK-államoknál 31,6-ról 39,6 százalékra nőtt az euróövezet aránya.
A Financial Times cikkében emlékeztet arra, hogy a termelők a korábbi olajválságok idején bevételük nagy részét a nagy nemzetközi bankokban helyezték el, újabban viszont inkább az importjukat növelik.
Ha a magyar export alakulását vizsgáljuk, a Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy az olajtermelők nagyobb vásárlóerejének kedvező hatása hazánk esetében is észlelhető. Az OPEC országaiba 58,2 százalékkal nőtt a kivitel 2001 és 2004 között (különösen kiugró mértékben Irakba, Szaúd-Arábiába és Algériába), s a többi olajtermelő közül Oroszországba 92,3, Mexikóba 47,4 százalékkal bővítettük exportunkat. (VG)
