Meglepettek és dühösek a vállalkozások az évközi járulékemelés miatt
Meglepődtek a gazdasági érdekképviseletek reprezentánsai, hogy szeptember elsejétől az adóköteles természetbeni juttatások járulékterhe 17 százalékkal növekszik. Így többet kell fizetni a vállalkozásoknak - többek között - az adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék, a cafeteria-rendszerben nyújtott adóköteles juttatások, az autópálya-matrica, a dolgozóknak biztosított vendéglátás révén juttatott bevétel után is. A július elején kihirdetett egyes pénzügyi tárgyú törvények utolsó paragrafusába bújtatott szigorítást eddig még nem ismerték a szakemberek, akik leginkább azért kifogásolják az új szabályt, mert az ellenkezőjét, adócsökkentést ígért június végén a kormányzat a vállalkozói szférának. Az intézkedés a szakértők egyöntetű véleménye szerint a feketegazdaságot erősíti. Arról nem is beszélve, hogy a gazdasági év kellős közepén nem lenne szabad bevezetni.
Kétségtelen tény, s ezt mi sem vitatjuk, hogy a költségvetésben s különösen a tb-kasszában "lyukak" vannak, ám nem ilyen tételekkel kellene betömni a hiányt - kommentálta a szigorítást Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke, akit meglepetésként ért a szeptember elsejétől hatályos változás. A tb-kassza hiányának ilyen eszközökkel való pótlását már csak azért sem tartja elfogadhatónak, mert például az adóköteles természetbeni juttatásoknak semmi köze sincs a társadalombiztosításhoz. Az ügyvezető elnök azt sem érti, hogy miért ígért június végén még adó- és járulékcsökkentést a miniszterelnök a gazdasági szereplőknek a Gazdasági és Szociális Tanács ülésén, miközben a másik oldalon készítették a terveket arról, hogy a kieső bevételeket milyen módon szedjék be. Vizet prédikál a kormány, s bort iszik - fogalmazott Parragh László, az MKIK elnöke -, hiszen egy hónapja még több száz milliárdos adó- és járulékcsökkentést jelentettek be, most pedig év közben növelik a vállalkozások terheit. Még egy ilyen "adócsökkentés", és tönkremegyünk - érzékeltette csalódását Daróczy Lajos, a Joint Venture Szövetség elnökségi tagja, aki szerint egyébként a természetbeni juttatások adójának "megjárulékoztatása" révén elvárt állami bevétel biztosan nem fog teljesülni, mivel szerinte amit "nyer az állam a vámon, elveszíti a réven". A szigorítás - tekintve, hogy minden adónövelés a feketegazdaságot erősíti - kedvezőtlen hatással lesz a gazdaságra. Az Agrograin Kereskedelmi Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese szerint a szigorítás az állam "pitiánerségére" utal, mivel az ily módon befolyó kis öszszegű bevétel biztosan nem éri azt meg, hogy a vállalkozók megint nagyot csalódtak.
Az érdek-képviseleti vezetők felháborítónak tartják, hogy év közben váratlanul ilyen járulékemelést vezetnek be. Antalffy Gábor szerint ez nem egyenes megoldás, mivel ily módon a kormányzat az alkalmazott és a munkaadó közé bedob egy konfliktusforrást. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a cégnek fix kerete van az adóköteles természetbeni juttatásokra, s azt nem tudja növelni az emelkedő közterhek ellenére sem. Nagyon helytelennek tartja Parragh László is, hogy év közben módosítanak az adó- és járulékszabályokon, mivel azoknak hosszú évekre kellene szólni. A szigorítás kapcsán a kiszámítható gazdaságpolitikát hiányolja leginkább Lepsényi István, a VOSZ soros elnöke, aki szerint a kormányzat nem érti meg, hogy a gazdasági szereplőknek kiszámítható gazdasági környezetre, szabályozókra lenne szüksége. Lepsényi szerint a szeptembertől bevezetendő szabályozás a magyar vállalkozások versenyképességét csökkenti, holott éppen annak növelésére lenne szükség.
Daróczy Lajos szerint a cégek nehéz helyzetbe kerülnek a növekvő járulékterhek miatt, mivel az egész évre tervezett nyereséget hozniuk kell, vagyis vélhetően kénytelenek lesznek a dolgozókon "behozni" az emelkedő költségeiket. Más megoldás nem nagyon van, mert ha a cég nem hozza a nyereséget, a tulajdonos beszünteti a működését, nem bajlódik tovább, helyette inkább kamatozó kincstárjegybe fekteti a pénzét - hangsúlyozta.
