Módosuló költségtérítési szabály
Július elsejétől módosultak a helyközi munkába járás költségtérítésére vonatkozó korábbi szabályok. Ha az új szabályok a magánszemély számára összességében kedvezőbbek, akkor már visszamenőleg, 2005. január 1-jétől lehet azokat alkalmazni.
A munkába járással kapcsolatos kormányrendelet értelmében a munkáltatónak költségtérítést kell fizetnie azon munkavállalóknak, akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. A térítést bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel történő elszámolás ellenében fizeti meg a munkáltató. Bizonyos - jogszabályban rögzített - esetekben viszont a munkáltató a saját gépjárművel való munkába járás esetén költségtérítést fizet. Ilyen eset például, ha az adott útvonalon nincs megfelelő tömegközlekedés, vagy ha a munkavállaló a munkaidő-beosztása miatt nem vagy csak igen hosszú várakozással tudná igénybe venni a tömegközlekedést, illetve akkor is, ha a munkavállaló mozgáskorlátozott. (Erről a munkaadó dönt.)
A július elsejét követő időszakra kifizetett költségtérítés esetében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól - a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén - az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben kap a magánszemély.
Az új szabályok némileg mérséklik a cégek adminisztrációs kötelezettségét, mivel július elseje óta nem kell feltüntetni a bérleten az utazási igazolványszámot. Szigorítást jelent viszont: megszűnt az a lehetőség, hogy a munkáltató nevére szóló számla esetén a bérlet leadása nélkül a juttatást adómentes természetbeni juttatásként lehessen adni, elszámolni.
Az új szabályok 2005. január 1-jétől visszamenőleg is alkalmazhatók, ha azok a dolgozóra nézve kedvezőek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkavállalónak nem volt 2005. január 1-je és június 30-a között utazásibérlet-igazolványa, és számlát sem tudott hozni a bérletről, a bérletszelvényt, a felhasznált utazási jegyet viszont megőrizte, július elseje után a munkáltató - adómentesen - utólag is kifizetheti a költségtérítést. Abban az esetben pedig, ha már július elseje előtt kifizette a térítést adóköteles jövedelemként, akkor önbevallás keretében módosíthatja a korábbi eljárását.
Az új szabályok hatálybalépését követően az olyan esetekben, amikor a munkavállaló nem vesz igénybe tömegközlekedést a munkába járáshoz, a munkáltató a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján - oda-vissza számolva - kilométerenként legfeljebb 9 forint költségtérítést fizethet. A korábbi szabályok ebben az esetben csupán kilométerenként 3 forint költségtérítést engedélyeztek. Ezt az összeget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, feltéve, ha a munkáltató a munkavállalót egyidejűleg tömegközlekedésre jogosító bérlet, jegy alapján térítésben nem részesíti. Ha a munkavállaló saját gépjárművel jár munkába, akkor számára a munkáltatónak ugyancsak ezt a kilométerenkénti 9 forintos költségtérítést kell fizetnie.
A munkáltató természetesen a jogszabályban előírtnál magasabb költségtérítést is fizethet, azonban az ezen mértéken felüli rész munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek minősül. Ez alól ugyanakkor kivételt jelent, ha a törvény másként rendelkezik. Erre példaként lehet felhozni azt az esetet, amikor az utazási költségtérítés hivatali, üzleti utazásra vonatkozó szabályok szerint történik.
