Munkaerőpiachoz igazodó felsőoktatás?
Kevesebb gazdasági szakember, valamint jogász lehet munkanélküli négy-öt év múlva, mint most. Az oktatási tárca néhány szak keretszámát már lecsökkentette, bár Magyar Bálint szakminiszter tegnap elismerte, "vajszívének" köszönhetően nem olyan mértékű a csökkenés, mint ahogy az egyes esetekben indokolt lenne. A tárca ugyanis kénytelen volt figyelembe venni a felsőoktatási intézmények gazdaságos működéséhez szükséges tanulói számokat. Míg tavaly 2595 fiatalt vettek fel egyetemi gazdasági képzésekre, addig az idén 2426-an tanulhatnak ezeken tovább. Ha az eredeti keretet tartják a felsőoktatási intézmények, akkor még kétszázzal kevesebben jutnak be. A főiskolai gazdasági szakokon is 850 fővel csökken a hallgatók száma. A 62 ezer államilag finanszírozott hely munkaerőpiachoz igazítása ugyan még hagy kívánnivalót maga után, ám a változás a jogászképzés esetén is érzékelhető lesz. Itt is háromszázzal kevesebben kezdhetik meg tanulmányaikat. Agrár-, illetve informatikai szakokra viszont jóval kevesebben jelentkeztek, mint eddig, s a műszaki képzések keretszámait sem sikerült feltölteni. Nem várható, hogy öt év múlva csökken a bölcsész állástalanok száma, hiszen ugyanannyian kezdik meg tanulmányaikat az idén, mint korábban. A bölcsészdiplomára vágyók ebben az évben tizennégyszer annyian voltak, mint a keretszám.
A legtöbb regisztrált pályakezdő most pedagógus, agrármérnök, jogász, illetve gazdasági diplomás.
A felsőoktatásba jelentkező több mint 150 ezer fiatal most jóval több pontot gyűjthetett (144), mint tavaly (131), ám a szaktárca szerint az emelt szintű érettségi miatt a két szám nem összevethető. A legtöbb szakra 121-130 közötti pontszámmal jutottak be a fiatalok. A botrányos és finomhangolásra váró kétszintű érettségi miatt felmerült, hogy a mostani végzősök hátrányba kerülnek a régebben érettségizettekkel szemben. Ezt úgy tűnik, két tény is megcáfolja. Az államilag finanszírozott nappali képzésre felvettek között a régebben maturáltak aránya 2004-ben és az idén is közel 31 százalék volt. Másrészt több olyan egyetem is (Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) akadt, ahol a fiatalok háromnegyedének csak emelt szintű érettségivel volt esélye a bejutásra. (VG)
