Munkaügyek: tizennyolcból hét lépés teljesítve
Bár javában zajlik a száz lépés program munka világát érintő intézkedéseinek kidolgozása, illetve végrehajtása, ezek mellett - uniós direktíva hatására - újabb hároméves gazdasági és foglalkoztatási akciótervet készítenek a tárcák. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a Világgazdaság kérdésére elmondta: 2005-2007 között a gazdasági, a pénzügy-, a munkaügyi minisztérium és az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter készít közös akciótervet. A makro- és mikrogazdaságot, illetve foglalkoztatást érintő szakanyagot október 15-ig kell elkészíteniük az érintetteknek, ám azt szeptember elején már a szociális partnerek, érdekképviseletek is véleményezhetik.
A száz lépés munkaügyi teendői közül újabb kettőt tárgyal hamarosan az Országos Érdekegyeztető Tanács. Augusztus negyedikén kerül napirendre a munkaügyi ellenőrzésekről szóló jogszabály és a munka törvénykönyvét érintő módosító javaslatok. A kapcsolódó, a garantált minimálbér szabályozására vonatkozó, illetve a munkaerő-kölcsönzést módosító javaslatoknak mára kell elkészülniük. A munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint a tizennyolc lépésből hetet már teljesítettek, a többi feladat őszre marad.
Csizmár szerint a száz lépés program intézkedései elősegítik az OECD Magyarország számára megfogalmazott ajánlásainak teljesülését. A foglalkoztatási szint emeléséért a munkáltatói terheket, adókat és járulékokat kell csökkenteni - javasolták. A szaktárca szerint a kormány hosszú távú adócsomagja és az egészségügyi hozzájárulás megszüntetése ezt a célt is szolgálja. Az októberben induló Start program kétéves kedvezményt ad a pályakezdőknek és a munkáltatóknak.
Az OECD szerint ahhoz, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen, párhuzamosan növelni kell a foglalkoztatás szintjét és a termelékenységet. A nemzetközi tapasztalatok szerint azonban nincs olyan fejlett piacgazdaság, ahol a magas termelékenységnövekedés egyúttal a foglalkoztatás gyors bővülésével is járt volna - hangsúlyozta Csizmár.
Az uniós átlagtól (64,3 százalék) a magyar 7,5 százalékponttal elmarad, s a visegrádi országok között csak Lengyelországban rosszabb a helyzet. Ám a munkanélküliség tavaly Magyarországon volt a legalacsonyabb.
Az OECD szerint rossz a munkaerő földrajzi mobilitása. A helyzet javításához a helyi és helyközi közlekedést kell fejleszteni, s megfizethető bérlakáspiacot kell teremteni. A munkaerő szakmai mobilitására vonatkozó igénnyel Csizmár is egyetért. Ezt a már elfogadott felnőtt-, illetve szakképzési, valamint az őszre elkészülő életen át tartó tanulás stratégiája is.
