Német jövőstratégiák
Kísértet járja be Németországot: a bevezetett pártok félelme az új baloldali párttól. Oskar Lafontaine és Gregor Gysi személyében két ősbalos, a közelmúltban a politikai feledésből felbukkant vezetővel a PDS/WASG pártszövetség szociális alternatívaként kínálkozik a választóknak - amit az ellenfelek a kommunizmus előfutáraként bélyegeznek. Ilyen csoporthoz nem akarja, hogy bármi köze is legyen, nyilatkozta Schröder kancellár egykori saját pártelnöke Lafontaine pártjáról. "Schröder alatt folyamatosan zajlott a szociális állam lebontása" - véli a WASG gazdaságpolitikai szóvivője, Axel Troost. "Ezzel párhuzamosan a nagy konszernek ma már szinte semmiben sem járulnak hozzá az állam finanszírozásához, amin változtatni kell. A társasági és az iparűzési adót együttesen 47 százalékra kell felhozni." A bevételekkel több munkahelyet kívánnak teremteni a közszférában, és a szociális hálót is bővítenék.
A szociális ellátórendszerek magánosítása. Az FDP merőben más kezelést javasol a beteg Németország gyógyulására: a magánosítás a gyógyírük, mégpedig szinte utópisztikus adagban. Az FDP mind a betegbiztosítási rendszer egészét, mind pedig a munkaközvetítést teljesen magánkézbe kívánja adni, minden más szociális juttatást pedig az úgynevezett "polgárpénzben" fognának össze, és csak annak fizetnék ki, aki rászorul. A személyi jövedelemadó csökkentését és radikális egyszerűsítését is tervezik: mindössze három adókulcs maradna meg 15, 25 és 35 százalékkal, ezzel szemben számos adókedvezmény megszűnne.
"Az új őszinteség politikája". A liberálisoknak azonban a keresztény-liberális koalíció esetén alá kell vetniük magukat a kereszténydemokratáknak. "Az új őszinteség politikája" - amellyel például az áfaemelés esetében a rendkívül népszerűtlen, de állítólagosan kényszerű intézkedést illetik - ugyanakkor nem csak az FDP nemtetszését váltotta ki, a tervet minden oldalon vitatják: Schröder kancellár azt kritizálta, hogy az uniópártok kancellárjelöltje, Angela Merkel alatt minden csak drágább lesz, de nem lesz jobb. Az Országos Német Iparszövetség ügyvezető igazgatója, Ludolf von Wartenberg is úgy vélte, hogy a forgalmi adó növelésével "senki sem lehet boldog".
A német történelem vélhetően első női kancellárja, Angela Merkel a CSU elnökével, Edmund Stoiberrel együtt azonban ebben látja a politika szinte minden területén bejelentett reformok legjobb finanszírozási lehetőségét. A költségvetés országos és tartományi szintű konszolidálása mellett a forgalmiadó-bevétel elsősorban a járulékos bérköltség, mindenekelőtt a munkanélküliségi biztosítási járulék 4,5 százalékra csökkentésére szolgálná, emellett a személyi jövedelemadó legalacsonyabb és legfelső kulcsát is 12, illetve 39 százalékos történelmi mélypontra tervezik módosítani.
A munkaerő-piaci reformok következetes folytatása. A szociáldemokrata SPD úgy véli, hogy az Agenda 2010 intézkedéscsomagban kitűzött reformoknak már megmutatkoznak az első, bár csenevész gyümölcsei, ezért azt következetesen folytatni kell. Tény, hogy a Schröder-kormány alatt a foglalkoztatottak száma közel egymillióval nőtt, viszont az is tény, hogy ebben az időszakban többen váltak munkanélkülivé, mint bármikor máskor a világháború utáni német történelemben. A finanszírozás érdekében a legjobban keresők nyúljanak mélyebben a zsebükbe: az egyedülállók 250 ezer eurós éves jövedelemtől - házaspárok ennek kétszeresétől - a jövedelemadó kulcsának 3 százalékos emelésére, vagyis 45 százalékos kulcsra számíthatnának. Az SPD ugyan a felmondás elleni védettség, az ágazati tarifaszerződések és az autonóm tarifaalku megőrzésére törekszik, azonban ha a tarifapartnerek nem egyeznek meg az egységes minimálbérben, akkor a kormány fenntartja a jogot arra, hogy saját maga vegye kezébe a gyeplőt. Ami azonban a társasági adót illeti, az SPD egyenesen jobbról előzi az uniópártokat: akaratuk szerint 19 százalékra is csökkenhet.
Nagykoalíció is lehetséges. A pártszínek alapján piros-zöld koalíció hét éve alaposan összemosta az árnyalatokat. A zöldek programja szintén messzemenően szociáldemokrata beütést mutat. Az autonóm tarifamegállapodáshoz való feltétlen ragaszkodás, valamint a "környezetkárosító támogatások" - mint például az ingázók adókedvezménye - megszüntetése kivételével a két párt összhangban van. Jelenleg valószínűtlen, hogy a választásokat követően a jelenlegi szociáldemokrata-zöld koalíció hatalmon marad, sokkal inkább lehetséges a nagykoalíció: ennek oka a PDS/WASG baloldali szövetség váratlan felemelkedése, amely a felmérések szerint akár a szavazatok 10 százalékát is jelentheti. A kormányváltáshoz szeptemberben előreláthatólag a voksok 48 százaléka szükséges. A CDU/CSU és az FDP együttesen jelenleg 51 százalékon áll, ez azonban őszig még változhat.
