Népszerű román ebédjegyek
Romániában is egyre inkább terjed az ebéd-, diszkont- és ajándékjegyek, hűségkártyák, használata, különösen, miután ezek kibocsátásának piacát liberalizálták. A szóban forgó bankjegyszerű értékpapírok párhuzamosan vannak forgalomban a régi és az új bankókkal.
Az ebédjegyek szükségszerűen elterjedtek Romániában is, a hatóságok támogatták, mert ezzel is elősegítették egyes jövedelmek törvényessé tételét, a munkavállalók és munkáltatók pedig az ezekhez kapcsolódó adókedvezmények miatt kedvelték meg a juttatásnak ezt a formáját. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a folyamatos infláció mellett az ebédjegyek értéke is folyamatosan növekedett, így az alkalmazottak ismétlődő bértárgyalások nélkül is azonos vásárlóértékhez jutottak. Hasonlóképpen az előnyei miatt terjedt el a hűségkártyák használata is, amelyek a vásárlónak kedvezményeket, a kereskedőknek pedig visszatérő ügyfeleket jelentenek.
Romániában a nemrégiben e tekintetben is liberalizált piac megnövelte az ágazatban tevékenykedő cégek számát, s ehhez az is hozzájárult, hogy ez évtől lehetőség nyílt diszkontjegyek használatára. Ezeket az értékjegyeket különböző kiadványokban terjesztik, ezáltal egy adott célközönség számára könnyedén elérhetővé válik. Az eljárás közkedveltségét mutatja, hogy az Egyesült Államokban egy év alatt 3,5 milliárd diszkontjegyet használnak, jelentősen növelve a hálózatban részt vevő kereskedelmi egységek forgalmát. Romániában - néhány sikertelen próbálkozás után - szakosodott cégek jelentek meg, amelyek összekötik a termelőt az ügyféllel: a termelő ajánlja az árengedményt, a szakosodott vállalatok pedig elvégzik az ehhez kapcsolódó marketingtevékenységet.
Míg az ebédjegyek lassan az egész országban elterjednek és valódi alternatív fizetőeszközt jelentenek, a diszkontjegyek némi késéssel hódítanak. Eddig országszerte 620 üzletben, hét román nagyvárosban használhatók: Bukarestben, Bákóban, Brassóban, Iasiban, Kolozsváron, Constantán és Temesvárott, de az érintett cégek szerint hamarosan bevezetik egyéb nagyvárosokban és kisebb településeken is. Az elterjedtséghez hasonlóan eltérés tapasztalható az értékjegyek felhasználtságában is: míg a kiosztott ebédjegyek többségével élnek a tulajdonosaik, addig az ajándék- és diszkontjegyek, hűségkártyák stb. igénybevételében már sokkal nagyobb a szórás. A jelenség azonban természetesnek mondható, hiszen a fejlett országokban is a kiosztott jegyeknek csak igen kis százaléka kerül vissza a forgalomba.
