Orvosi perekre egymilliárdos alap kellene

Évente több száz orvosi műhibapert tárgyalnak a bíróságok, kárigényük meghaladja a 3,5 milliárd forintot, s a polgári perben megítélt kár összege is tetemes - mondta a Világgazdaság kérdésére Szilvási István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke. Ám az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) a kórházaknak járó működési díj nem tartalmazza a megítélt kártérítések fedezetét. Ezért a kamara azt javasolja, hogy a jövő évi költségvetésben egymilliárd forintos kockázati alapot hozzanak létre a gyógyítás során előforduló szövődmények kártérítésére. A pénzalap létrehozását az is indokolja, hogy a gyógyintézmények 8-10 százalékának nincs felelősségbiztosítása.

Szilvási István szerint az egészségügy veszélyes üzem, a műhibák többsége nem orvosi mulasztás, hanem a beavatkozásból fakadó szövődmények, rendszerhiba következménye. Az európai orvosok ezzel kapcsolatos luxemburgi deklarációja szerint a leggondosabb beavatkozással sem szűrhető ki egy esetleges szövődmény vagy haláleset. A pereskedés azonban világszerte megszaporodott. Sürgetik az elektronikus betegkártya elterjesztését is, amely valamennyi, a betegre vonatkozó egészségügyi adatot tartalmazna, abból kiderülne például a gyógyszerérzékenység. A gyógyítás során előforduló szövődményekről pedig rendszeresen tájékoztatnák az orvosi kart. És legalább ilyen fontosnak tartják a gyógyítás tárgyi és személyi színvonalának javítását, amely szorosan összefügg a beteg biztonságával.