Régiók szakmunkáshiányban
Jelenleg Közép-Magyarország szenved leginkább a szakmunkáshiánytól. Az oktatási intézmények tanulólétszámát vizsgálva míg 1991-ben a diákok 27 százaléka választotta a gimnáziumot, 32 százalékuk pedig a szakiskolát, addig tavaly a fiatalok 40 százaléka volt gimnáziumi tanuló, szakiskolában csak 15 százalékuk szerzett szakmát. A régió középtávú szakképzés-fejlesztési terve szerint egy karrierépítési tanácsadói hálózat kiépítése segítheti a fiatal szakmunkások számának növekedését. A nyugat-dunántúli fejlesztési stratégia szerint is intenzívebb információkat kell kapniuk a fiataloknak a munkaerőpiac igényeiről. Az itteni vállalkozások a fizikai szakmunka rangjának növelését sürgetik.
A szakképzés keresleti és kínálati oldalát összegző régiós igényeket egyébként a Nemzeti Szakképzési Intézet támogatásával mérték fel a régiók. Úgy tűnik, az országos stratégia több helyi elvárást is beemelt a 2005-2013-as fejlesztési időszak feladatai közé. A fizikai munka rangját emelheti például az oktatási tárca Út a szakmához elnevezésű ösztöndíjprogramja, amely során a tanulókat egy mentori feladatokat ellátó tanár készíti fel a szakmaválasztásra. Közép-Magyarország régióban 320, a többiben régiónként 280 tanuló támogatását finanszírozza ez a program. Az összes regionális szakképzési stratégia hangsúlyozta, hogy a munkaerő-piaci igények kielégítésre várnak, a kereslet-kínálat összehangolásához megfigyelői és ellenőrzési rendszer kidolgozására, valamint alkalmazására van szükség. A Közép-Dunántúl régióban ezen túlmenően még a közép-, a felsőfokú és a felnőttszakképzés közötti összhang hiányát emlegetik a cégek.
A szakképzés országos és térségi stratégiájában komoly szerepet szán a vállalkozásoknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Erre szükség is van, mivel a régiók vállalkozásai egyöntetűen elégtelennek minősítették a gyakorlati oktatást. A munkaadók és diákok között létrejövő és egyre szaporodó tanulószerződések javíthatnak a helyzeten. Ebben az évben összesen 21 306 ilyen együttműködés köttetett. Parragh László, az MKIK elnöke lapunknak elmondta, terveik szerint a tanulószerződés intézménye 2006 őszétől a felsőfokú szakképzésre is kiterjed majd. Ez bővíti a képzésben részt vevők gyakorlati tudását, sőt elhelyezkedését is segítheti. Az elnök egyébként elégedett az ország 2013-ig megfogalmazott szakképzési stratégiájával, egyedül a forráslehetőségek hatékonyabb felhasználását szorgalmazza. Rizikófaktorként az iskolafenntartó önkormányzatok túl nagy érdekeltségi rendszerét és lobbierejét említi. Különböző hazai és uniós finanszírozási forrásokból több mint 226 milliárd forint biztosítja, hogy a következő nyolc évben több szakmunkás legyen az országban.
Dél-Dunántúl régióban a cégek úgy vélik, egy tanácsadói központ és a hozzá kapcsolódó hálózat kialakítása javíthatná a szakképzést. Olyan adatbázisok létrehozását javasolják, amely áttekinthetővé teszi a régió humánerőforrás-kapacitását. Az észak-alföldi célkitűzések között a moduláris szakképzési rendszer kialakítása, a nyelvtudás minőségi fejlesztése a cél.
Észak-Magyarország régióban összesen tíz programjavaslat született a szakképzés "munkaerő-piacosításához". Többek között ilyen a képzőhelyek kapcsolati rendszerének fejlesztési, valamint a képzésben részt vevők mobilitásnövelési programja.
Hogy a mobilitás készsége valóban fejleszthető, jól bizonyítja a Bakony Művek Hajdúnánás Alkatrész- és Szerszámgyártó Kft. és a Sztáv Rt. együttműködése. Összesen 150 ipari- és kereskedelmihűtőgép-szerelőre volt szüksége a hajdúnánási cégnek, ám a leendő munkahely még épült, így a képzésben részt vevők Veszprémben vettek részt a gyakorlati oktatásban. Az ingázás ellenére a képzés folyamatos volt. A 480 órás OKJ-s képzés ismeretanyagát kilenc helyett 4,5 hónap alatt sajátították el a dolgozók - mondta Szilágyi Antal, a Sztáv Rt. vezérigazgatója.
Igaz, a beiskolázásokat követően három év múlva lehet legkorábban megítélni, hogy van-e több, vagy legalábbis versenyképesebb végzettségű szakmunkás az országban, ám a szakképzési stratégia végrehajtását biztosító kormányrendelet folyamatosan delegálja az illetékeseknek a feladatokat. Az oktatási tárca felel például azért, hogy a szakiskolai fejlesztési programban részt vevő iskolákban már az idén beinduljon egy előkészítő évfolyam. Ez az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára biztosítja a szakmaszerzést. A munkaügyi és az oktatási tárca közösen felel azért, hogy nívódíjat kapjanak azok a szakképzők, amelyek a munkaerőpiac igényeit elégítik ki a képzéseikkel, és nem csak a munkavállalók által preferált slágerszakmákat oktatják.
