Saját ügyeiben is képtelen dönteni a parlament
Az alkotmányos mulasztások kapcsán még a saját ügyeiben is képtelen dönteni a magyar parlament - írja a Népszabadság. Sólyom László, aki augusztus 5-én veszi át az államfői "stafétabotot" Mádl Ferenctől, többször is figyelmeztetett: vissza kell téríteni a helyes útra az Országgyűlést, amely rendre semmibe veszi az alkotmány előírásait. Ennek nem sok foganatja lett.
A "helyes útról" a törvényhozás már 1992-ben letért. Ekkor született meg ugyanis az első olyan alkotmánybírósági döntés - a kisebbségi képviselet hiányáról -, amely mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, s amely máig fennáll. A parlamentnek 1992 végéig kellett volna rendeznie az ügyet, de ehhez tizenhárom év is kevésnek bizonyult.
Az AB másfél éve még tizenhárom mulasztásos alkotmánysértést tartott nyilván. A parlament a közelmúltban aztán egyetlen aktussal több "szakállas ügyet" rendezett: a választási törvények módosításáról hónapokig folytattak titkos egyeztetéseket, s így állapodtak meg a külképviseleteken történő voksolás és a jogorvoslatok szabályairól, az időközi választás kitűzésének határidejéről. Így a Ház adósságainak száma hétre csökkent.
Ez azonban sovány vigasz, tekintve, hogy aránytalan a választási rendszerünk: 2007 végéig kell módosítani a választókerületek határait, hogy valamennyi egyéni képviselői körzetben nagyjából ugyanannyian voksolhassanak egy képviselőre, de legalábbis ne legyen kétszeres különbség két körzet szavazóinak száma között.
A parlament éppen azoknak az AB-döntéseknek volt képtelen érvényt szerezni, amelyek a saját működési rendjéről szóló házszabályt érintik. A frakcióalakítás szabályainak megalkotására felszólító határozat határideje 1998 őszén, az ülésezési renddel kapcsolatos döntésé 1999 végén járt le, a vizsgálóbizottságok státusát pedig tavaly márciusig kellett volna rendezni. Több képviselő is előállt javaslataival, ám ezeket lesöpörték az asztalról. (Nol.hu)
