Sok a magyar aranyrészvény

A magyar állam összesen 31 cégben rendelkezik speciális jogokat megtestesítő aranyrészvénnyel; ez a harmadik legnagyobb szám az EU-ban - derül ki az Európai Bizottság minap kiadott jelentéséből. A brüsszeli testület a tőke szabad áramlása előtt álló akadályok lebontására hivatkozva sürgeti a tagállamokat az aranyrészvények megszüntetésére, amely területen az utóbbi tíz év során jelentős előrelépést is tapasztalt (VG, 2005. július 25., 5. oldal).

A 2004. év végi összesítés szerint ennek ellenére 15 tagállam összesen még mindig 141 cég esetében tart fenn speciális - a cég ügyeibe a tulajdoni hányadnál nagyobb arányú beleszólást biztosító - jogokat. Magyarországot a listán csak Lengyel- és Csehország előzi meg 49, illetve 37 aranyrészvénnyel.

A bizottság külön figyelmet fordít a versenyszektorban működő cégek esetében alkalmazott aranyrészvényekre, amelyek aránya mintegy 38 százalék. Ebből a szempontból a brüsszeli testület különösen is érintettnek találja Magyar-, Cseh- és Lengyelországot. Magyarország ellen szól, hogy a Mol, az OTP és a Magyar Telekom révén az állam a tőzsde kapitalizációjának 73 százalékát adó vállalatok esetében tart fenn különleges jogokat.

A magyar kormány az uniós csatlakozási tárgyalásokon vállalta, hogy lépéseket tesz a tulajdonosi jogok korlátozásának visszaszorítására. A privatizációs törvény 2004 márciusában elfogadott módosítása a versenyszektorban működő nyolc vállalat, köztük az OTP Bank esetében tűzte ki az aranyrészvény megszüntetését. A fennmaradó 23 cégnél a jogszabály kritériumok megfogalmazásával korlátozta az aranyrészvényhez kapcsolódó, egyébként is szűkített jogok gyakorlását. Az új privatizációs kerettörvény jelenlegi formájában való elfogadása esetén a kormány 21 energiaipari cégben, valamint a Magyar Telekomban tartana fenn különleges jogokat - írja a bizottsági elemzés.