A devizaadósoknak jó: valószínűtlen, hogy a forinthitelek javára billenne a mérleg
Egyelőre nem nagyon van mitől tartaniuk a deviza alapú hitelt felvett magyar adósoknak, hiszen mind a kamatkörnyezet, mind a forintárfolyam helyzete kedvező a törlesztőrészletek alakulása szempontjából. Az Európai Központi Bank tegnapi ülésén is változatlanul hagyta az alapkamatot, és - ami még fontosabb - úgy tűnik, ebben az évben már nem várható sem pozitív, sem negatív irányú elmozdulás. Hasonló a helyzet Svájcban is, ahol a legutóbbi kamatmeghatározó ülésen szintén változatlanul hagyták az irányadó rátát. (Korábban mind az eurózónára, mind Svájcra vonatkozóan kamatemelési várakozásokat hangoztattak az elemzők.) A magyar háztartások számára egyébként a svájci kamathírek jóval érdekesebbek: a lakossági devizahitelek túlnyomó többsége ugyanis svájci frank alapú.
A forint euróval szembeni árfolyama szintén kedvez a devizában eladósodott ügyfeleknek: ahhoz képest, hogy a múlt év végi prognózisok még 260-270 forint közötti kurzust valószínűsítettek, stabilan a 250-es szint alatt ingadozik az árfolyam. Az árfolyammozgás hatása egyébként a 255-260-as szintnél nem lenne kibírhatatlan: egy átlagos, 40 ezer forint körüli törlesztőrészletű hitelnél nagyjából plusz kétezer forintos havi tehertételt eredményezne. A kamatok és az árfolyam alakulása alapján tehát úgy tűnik, hogy rövid távon semmiképpen sem kell a deviza alapú konstrukciók visszaszorulására számítani. A forint alapú hitelek egyelőre csak a lakáskölcsönöknél lehetnek versenyképesek, ám ott is csak a támogatott konstrukciók jöhetnek - leginkább az új lakásoknál - szóba. A devizahitelek előnyét növeli az is, hogy több hitelintézet a javukra árazza be lakáshitel-konstrukcióit, ügyelve arra, hogy az induló törlesztőrészletek a támogatott kölcsönökénél jóval kedvezőbbek legyenek.
