A költségvetésnek vagy az érintetteknek rossz-e az ekho?
Meglehetősen sok a bizonytalanság még az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az ekho körül. Többet néhány nap múlva, a törvényszövegbe öltött javaslat megszületése után lehet tudni - írja a Népszabadság. Ami biztos: az új adózási forma január 1-jétől lépne életbe, csak bizonyos szakmák - leginkább művészek, újságírók - alkalmazhatnák. Az ekho kisebb terheket jelentene, mint a hagyományos foglalkoztatás (egyszerűbb elszámolást, kevesebb adót), ám nagyobbat, mint az e körben igencsak elterjedt eva. Ezenkívül mindenen vita van még: azon is, hogy konkrétan milyen szakmákat érintsen az új adózási forma, és hogy mennyi kedvezmény adható. A szakértők abban sem egyeztek meg, hogy a kedvezmény a költségvetésnek rossz-e (mert túl nagy kibúvót ad a munkavállalás terhei alól), vagy az érintetteknek, hiszen az evánál nagyobb közterheket jelent.
A jelenlegi tervek szerint az ekho 21 szakmára vonatkozna. Csak olyanok választhatnák, akiknek van rendes munkaviszonyuk - ám, ha a minimálbérnek megfelelő összeget a cégeik kifizetik, efelett már az ekhót alkalmazhatnák, 10 millió forintos jövedelemig. Az új adóban a bruttó bér 20 százaléka lenne a munkáltatói közteher (másutt ez mindennel együtt 34 százalék felett van). A munkavállalónak 15 százalékot kellene fizetnie összesen (ez normál foglalkoztatás esetén a jövőre 18-36 százalékos szja-kulcsokkal, és a 13,5 százalékos járulékkal vethető össze). Vagyis: az ekho jóval alacsonyabb terheket jelent, mint a munkaviszonyban egyébként fizetendő adó- és járulékteher. Ez elvben csökkenti a költségvetési bevételeket, csakhogy éppen olyan szakmákra alkalmaznák, amelyekben a vállalkozói jogviszony igen elterjedt. Ehhez és főként az evához képest az ekho magas elvonást hozna. Ehhez képest tűnik magasnak a jelenleg tervezett adószint, miközben a minimálbérre megkövetelt teljes járulék- és adófizetés az eredetileg gondoltnál is nagyobb terhet jelent. (Nol.hu)
