A külpiaci hálózat átalakítása még döntésre vár

Késéssel született meg a kormány új - az európai uniós csatlakozás nyomán megváltozott helyzethez igazított - külgazdasági stratégiája, amely a következő három évre tartalmazza a kereskedelemfejlesztés és a befektetésösztönzés fő irányait, preferenciáit s az azokhoz rendelt eszközöket. Az első negyedévben fogadták volna el, ám a tárcaközi egyeztetéseken sorra visszadobták az előterjesztést - információink szerint ennek oka a gazdasági és a külügyi tárca közötti vita volt. Értesüléseinket alátámasztja, hogy a végül "csont nélkül" elfogadott stratégia nem "dönt" a két minisztérium közötti nézeteltérést jelentő külpiaci hálózat egységesítésének, átalakításának mikéntjéről, hanem csak előirányoz egy külön előterjesztést arról. Egy másik minisztériummal, a földművelésügyi tárcával sem sikerült lezárni a vitát, hogy az Agrármarketing Centrum (AMC) megmaradjon-e, vagy olvadjon bele a gazdasági tárca Magyar Kereskedelmi és Befektetésösztönzési Kht.-ba (ITDH).

Az elfogadott dokumentum nem tartalmaz új irányokat, nem feltételez váltást az eddigiekhez képest - erre nem is volt szükség, szárnyal az export, stabilan jön a külföldi működő tőke, s a magyar vállalatok is egyre erőteljesebben merészkednek ki külföldre befektetőként. Ám a nemzetközi színtéren folyamatosak a változások.

A befektetésösztönzés eszköz- és intézményrendszerének korszerűsítését irányozza elő a dokumentum. Ami az előbbit illeti - mind a fiskális, mind a financiális, mind az egyéb ösztönzőkben változásokat fektet le az új szisztéma s az abból adódó cselekvési program. A fiskális (a befektetők számára közvetett ösztönzőnek minősülő) eszközök sorában a dokumentum külön kitér a helyi iparűzési adóra, amely rontja az ország versenyképességét. Több javaslatot is tesz, közte teljes megszüntetését, párhuzamosan a társasági adó egy részének önkormányzatokhoz juttatásával, esetleg ingatlan alapú adóval való kiváltásával, vagy pedig e kettő kombinációjával. A financiális eszközöknél (közvetlen támogatási eszközök, pályázatok) a stratégia a többi között a pályázati rendszer egyszerűsítését, a központi és decentralizált támogatási formák összehangolását, az elbírálás és a szerződéskötés gyorsítását irányozza elő. Új elemként vetíti előre a 10-50 millió eurós (2,5-12,5 milliárd forintos) feldolgozóipari befektetésekre a hiányzó pályázatok megalkotását. A versenyképességet erősítené a valódi egyablakos rendszer működtetése is - ez teljes körűen egyhamar nem várható, miután számos jogszabályt kellene megváltoztatni, s az összes szereplőnek szorosan együttműködni. Ám kialakításának előkészítéseként az idei és a jövő évre számos teendőt irányoz elő.

Az egyéb ösztönzők körébe tartozik az ipari infrastruktúra is - felmérik az ilyen ingatlanokat. Továbbra is támogatnák az ipari parkok fejlődését, de a dokumentum előrevetíti annak a lehetőségét is, hogy nagyberuházóknak juttassanak az állami tulajdonú ipari ingatlanokból (ennek jogi feltételei ma nem adottak).

A tőkeexport terén a dokumentum - a többi között - a preferált irányokat, relációkat jelöli meg. Ilyen Oroszország, a volt szovjet utódállamok, a délkelet-európai térség országai. Fontos célként fogalmazza meg a tervezet a kis- és középvállalatok ösztönzését a külföldi megjelenésre.

A külgazdasági kapcsolatrendszerben is diverzifikálni szükséges - áll a dokumentumban. Az európai uniós tag Magyarország számára fontos ugyanis, hogy ne csak a huszonnégy tagtárssal fejlődjenek a kapcsolatai. Négy fő földrajzi térséget jelöl meg a stratégia (kereskedelmi és tőkekapcsolati) súlypontként: Kelet-Európát, Délkelet-Európát, Délkelet-Ázsiát, valamint Észak-Amerikát. A kereskedelmen belül az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a szolgáltatáskereskedelem; gazdasági, jogi, műszaki, kulturális és üzleti szolgáltatásokat, továbbá az információs és kommunikációs technológiákat, valamint az e-egészségügyet nevezi meg ösztönözni érdemes területeknek a mellett, hogy továbbra is hangsúlyt kap az idegenforgalmi, közlekedési szolgáltatásexport is. A cél, hogy Magyarország valódi regionális szolgáltató központi szerepet töltsön be.

A kereskedelemfejlesztésben nagy jelentőségű a versenyképes feltételek kialakításának célja - ennek érdekében ez az elképzelés a többi közt az államilag támogatott exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás fejlesztését irányozza elő. Felülvizsgálják az Eximbank és a Mehib szabályozási hátterét. E két állami intézmény szolgáltatásait elsősorban olyan magas kockázatú, ám fontos országokra kell koncentrálni, mint a FÁK-országok, Délkelet-Európa, a Közel-Kelet, Vietnam, illetve a kkv-k.

Kiemelt szerepe van mind a kereskedelemfejlesztésben, mind a befektetésösztönzésben az ITDH-nak, amelynek előre tervezhető, kiszámítható feltételű kormányzati támogatást sürget a dokumentum.

A stratégia mindemellett számos területen irányoz elő változtatásokat - ilyen például a foglalkoztatás, a szakképzés, a munkaerő mobilitásának megteremtése. Új elemnek számít, hogy a kormányzat ebben a dokumentumban írásban rögzítette a gazdasági szereplőkkel való kölcsönös információcsere szükségességét.