"A részvényalapokat javasolnám a kisbefektetőknek"

"Mindenképpen a részvényalapokat javasolnám a kisbefektetőknek" - jelentette ki a Világgazdaságnak Szalai Sándor arra a kérdésre, ez a kör milyen alaptípusba fektesse pénzét. Az OTP Alapkezelő Rt. vezérigazgatója lapunknak adott interjújában egyebek közt elmondta: a Budapesti Értéktőzsde indexe tavaly 57 százalékot emelkedett, értéke másfél év alatt megduplázódott, s mára túllépte a húszezer pontot. Hasonló mértékű árfolyam-emelkedés jellemezte a tavaly az EU-hoz csatlakozott Lengyel- és Csehország részvénypiacát is. Az évek óta tartó trendszerű emelkedés fő motorja a regionális tőzsdei társaságok nyereségességének növekedése, és csak kisebb részben az uniós csatlakozás jelentette felértékelődés volt. Az ezeken a piacokon befektető hazai részvényalapok az utóbbi három évben 20-30 százalékos éves átlagos hozamot értek el, amely két-háromszorosa az állampapíralapok azonos időszaki hozamának. Ennek ellenére - a 1997-98-as évek tőzsdei megingásaiból eredő bizalomvesztés miatt - a hazai részvényalapokba az elmúlt egy évben, összesen beáramlott 11 milliárd forintnyi tőke jelentős részét intézmények, főként nyugdíjpénztárak befektetései jelentették. Tendenciájában bizakodásra adhat okot, hogy az említett nyugdíjpénztárak az elmúlt években, ha kismértékben is, de növelték részvénybefektetéseik súlyát, és ez mára az összes pénztári befektetés 15 százalékát, 220-230 milliárd forintot tesz ki, enyhe külföldi részvénytúlsúllyal.