Akadozó belügyi együttműködés
Az Egyesült Királyság és Olaszország között az európai letartóztatási parancs tesztjévé válhat Hamdi Iszaak (más néven Oszman Huszein) kiadatásának ügye - jósolja a Financial Times. A július 21-i londoni robbantási kísérlettel gyanúsított férfit Rómában tartóztatták le, és akár ott felelősségre vonhatják azon az alapon, hogy olasz áldozata is volt a brit fővárosban elkövetett merényleteknek. Ugyanakkor az Egyesült Királyság igényt tart kiadatására. Az európai letartóztatási parancs alapján ezt gyorsított eljárással lehetne végrehajtani (VG, 2004. február 11., 3. oldal).
Kérdés, hogy miként dönt Itália, amelynek parlamentje a múlt héten megszavazott egy terroristaellenes törvénycsomagot. Róma számára ez lehet a hivatkozási alap, hogy maga vonja felelősségre a gyanúsítottat. London viszont az európai letartóztatási parancs érvényesítését követeli az olasz hatóságoktól. Maga a gyanúsított, ha hozzájárulna a kiadatáshoz, akár már ebben a hónapban "visszatérhetne" Londonba, ám ő ettől elzárkózott. Ha akarata ellenére döntenének kiadatásáról, úgy arra novemberben kerülne sor. Amennyiben Rómában vádat emelnek ellene, úgy az eljárás - és értelemszerűen a kiadatása is - meghatározatlan ideig elhúzódhat.
Olaszország már feldühítette a többi EU-tagállamot azzal, hogy július 21-ig halogatta és a 25-ök közül utolsóként rendelte el az európai letartóztatási parancs bevezetését. Az ezzel kapcsolatos 2002-es direktíva 2004-től lépett életbe, és kilenc hónapról átlagosan 45 napra csökkentette az eljárás időtartamát kiadatási ügyekben. A letartóztatási parancs az Európai Unió terrorizmus és szervezett bűnözés elleni harcának a "zászlóshajójává" vált: több mint 2600 alkalommal alkalmazták az elmúlt év első kilenc hónapjában.
A terrorizmus elleni uniós harc fokozódását jelzi, hogy az Európai Bizottság 15 millió eurót szavazott meg új biztonsági kutatásokra (VG, 2005. augusztus 3., 5. oldal), és azt is kilátásba helyezte, hogy 2007-re 250 millió euróra növeli ezt a keretet. A július 7-i londoni terrorakciók után Európa számos országában, főleg azokban, amelyek támogatják az Egyesült Államok iraki szerepvállalását, számos biztonsági intézkedést vezettek be. Ezek sorában szembetűnő a belépés és bevándorlás megszigorítása (pl. Hollandiában), a tömegközlekedés biztonsági rendszereinek felülvizsgálata és megerősítése (Egyesült Királyság, Németország), illetve a mobilkommunikáció nyomon követése (Olaszország). (VG)
