Célegyenesben az ekho
Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) koncepciójának fő elveiben egyezett meg tegnap a munkaügyi tárca vezetője, a pénzügyminiszter, valamint a szakmai érdekképviseletek. A kormány augusztus 20-a előtt megküldi a jogszabálytervezetet az érintett szakmáknak, amelyet néhány nap múlva újabb tárgyalási forduló követ majd.
Ahogy azt a Világgazdaság megírta, az ekhót olyan magánszemélyek vehetnék igénybe január 1-jétől, akik legalább a minimálbér erejéig munkaviszonyban állnak. A megbeszélésen részt vevők elfogadták azt is, hogy az ekhót a minimálbér tizenkétszeresénél magasabb, de a 10 millió forintot meg nem haladó bevételre lehetne alkalmazni, az e fölötti jövedelem után már ismét az általános szabályok szerinti közterhet kellene leróni. A kifizetett összeg után az ekho alanya 15, a munkáltató pedig 20 százalékos általányt fizet majd. Az ekho így összesen 35 százalékos mértékét a tárcák és az érdekképviseletek elfogadták, egyedül a sajtószakszervezet képviselője kérte, hogy e kérdést továbbra is tartsák napirenden.
Nem alakult ki teljes egyetértés az ekhóba bevonható szakmákról sem: a kormányzati koncepció szerint 17 szakma képviselői tartozhattak volna az ekho hatálya alá. Gyimesi Lászlótól, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnökétől megtudtuk: még egy-két művészeti és sajtós foglalkozás merült fel igényként. Az érdekképviseletek kezdeményezésére tovább tárgyalnak még arról a javaslatról is, hogy egyrészt a 20 százalékos munkaadói befizetésből kevesebb jusson az egészségbiztosítási pénztárnak és több a nyugdíjbiztosításnak, másrészt pedig a nyugdíjszámítás alapjának számításánál az ekhós bevétel 45 százalékánál nagyobb részt vegyenek figyelembe. Érdekesség, hogy az informatikai szakmát nem hívták meg a tanácskozásra. Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke, Kovács Zoltán meglepődött ezen, ugyanakkor reméli, hogy ez csak egy technikai malőr volt, mivel a versenyképesség szempontjából a tudás ügye elsődleges fontosságú kellene hogy legyen. (BR-TE)
