Gondok a görög gazdaságban
Alaptalanok a görög kormánynak a 2005-2007 közötti időszakra vonatkozó, 4 százalék feletti növekedési prognózisai - hangoztatja nemrég közzétett országjelentésében az OECD. A Dow Jones szemleírója szerint akár a növekedés erőteljes lassulása is bekövetkezhet, mert az ország kormányai máig nem számolták fel a gazdaságban meglévő súlyos szerkezeti aránytalanságokat.
A tavalyi 4,2 és a tavalyelőtti 4,7 százalékos látványos növekedésnek egyértelműen a kormány túlköltekezése miatti látszatkonjunktúra volt az oka. Mint elemzők rámutatnak, a tényleges számok alapján Athén az utóbbi 8 pénzügyi év mindegyikében áthágta a 3 százalékos deficit/GDP plafont, így a "kreatív" makrogazdasági számlavezetés nélkül máig nem tartozhatna az euróövezethez. Tavaly, az olimpia évében a "semmi sem drága, csak készüljön el" szerinti gazdálkodási elv miatt a költségvetési hiány a bruttó hazai termék 6 százalékára, azaz a maastrichti plafon kétszeresére rúgott.
A kormány 4 százalékos növekedési prognózisával szemben elemzők korábban 3 százalékos expanziót jósoltak az idei és a következő évre, ez utóbbi azonban még mindig több mint kétszerese lenne az euróövezet számára jósolt 1,4 százaléknak. Utóbb azonban kiderült, hogy a görög gazdaságot mostantól nemcsak az olimpiai beruházások megszűnte miatti elvonási tünetek sújtják, hanem további, bénító hatású szerkezeti aránytalanságokat is kezelni kell. Elemzők ez utóbbiak között említik a hatalmasra duzzasztott állami nyugellátást, a kis hatékonyságú egészségügyi rendszert és a túlméretezett közületi szektort. A kormánynak most arra kell ügyelnie, miként lehet az adott területeket úgy karcsúsítani, hogy a növekedés az elkerülhetetlen fiskális megszorítások ellenére is elfogadható szinten maradjon.
A görög gazdaság további gyengéje az, hogy a növekedést főleg az élénk fogyasztói kereslet serkenti, s ezt erősen visszavetheti, ha a kormány a deficit csökkentésének részeként adót is emel. Márpedig egyensúlyjavító intézkedések elkerülhetetlenek, mert a hiányt a tavalyi év azonos időszakához képest csak 11 százalékkal sikerült csökkenteni. Az egyik bevételnövelő intézkedésként várhatóan a fűtőolaj jövedéki adóját közelítik a gázolajéhoz, s ezzel mellesleg az olajszőkítést is vissza akarják szorítani. (VG)
