Könnyebb piacra jutást akarunk

Nagylelkűségről, engedményekről a mostani liberalizációs forduló során eddig még csak az EU tett tanúbizonyságot, így azonban nem sok jóval kecsegtet a decemberi hongkongi miniszteri forduló sem - véli Major István, Magyarország kereskedelmi képviselője, a GKM nemzetközi kereskedelempolitikai titkárságának vezetője. Pedig most már az órát is egyre inkább nézni kell, mert az amerikai kormányzat részére a kongresszus által adott felhatalmazás a tárgyalások egyszerűsített, gyorsított (fast-track) véghezvitelére 2006 végén lejár, és nem lehet meghosszabbítani - vagyis addigra teljesen be kellene fejezni a 2000-ben megkezdett körtárgyalásokat.

A liberalizációs tárgyalások legnagyobb problémája, hogy miközben a mezőgazdaságban már rendkívül előrehaladottak az egyeztetések - a technikai részletkérdések megvitatásánál tartanak -, addig a többi területen (ipari vámok, szolgáltatáskereskedelem, külkereskedelmi szabályalkotás) még csak a kezdeteknél, szinte embrionális állapotban van az alkufolyamat. Pedig Magyarországnak fontos érdeke fűződik az utóbbi területekhez is.

A fejlett országokban az ipari termékek vámszintje már igen alacsony, az EU-ban átlagosan 3,5-3,8, az USA-ban 4 százalék körül van. Eközben jó néhány, önmagát fejlődőnek nevező, de valójában sok területen nagyon is versenyképes ázsiai ország (például India vagy az ASEAN tagjai, így Indonézia, Malajzia, Thaiföld, Vietnam) igen magas vámszintekkel védi belső piacát. Argentína, Brazília és India a közelmúltban közös vámcsökkentési formulát terjesztett elő, de ez ismét csak a fejlett országok további vámcsökkentését szorgalmazta, miközben az EU-tagok a többi fejlett állammal együtt a svájci formulát tartanák megfelelőnek, ami minden WTO-tagnál nagyjából hasonló mértékű vámlefaragásokat jelentene.

A szolgáltatáskereskedelem terén zajló tárgyalások során hazánk érdeke elsősorban a kelet-európai és a balkáni piacra jutási lehetőségek javítása lenne, ugyanis itt vannak komparatív előnyeink - hangsúlyozza Major István. Elsősorban a fiókalapítás (right of establishment) terén lenne szükség előrelépésre. Ukrajnával és Oroszországgal a csatlakozási erőfeszítéseik részeként sikerült jó kompromiszszumot kötni, de szükség lenne a külföldi működő tőke erőteljesebb védelmére a térség más országaiban is.

A szabályalkotás terén hazánk számára is lényeges lenne az antidömping szabályozásának korszerűbbé tétele. A jelenlegi direktívák még a tokiói forduló (1974-79) idején születtek, és meglehetősen elavultak. Akkortájt ugyanis jellemzően csak a nyugat-európai és az észak-amerikai országok éltek a dömpingellenes korlátozás eszközeivel, míg ma már a fejlődő országok is mind többször teszik ezt. Egyiptomban, Indiában vagy Dél-Amerikában a magyar cégek időnként vérfagyasztó tapasztalatokat szereznek, ezért szükség lenne olyan szabályok kidolgozására, hogy az egyes államok ne élhessenek teljesen önkényesen az antidömping-fellépés eszközeivel - jegyzi meg hazánk kereskedelmi képviselője.

Fontos magyar érdekek kapcsolódnak a földrajzi eredetvédelem témaköréhez is, hiszen mezőgazdasági exportunk meghatározó része állandó hamisításoknak, visszaéléseknek van kitéve (ez leginkább a tokaji bor esetében közismert, de érinti a makói hagymát vagy a szegedi paprikát is). Csak az USA-ban harminc-negyvenféle hamis tokajit forgalmaznak, s a tengeren túli országok kifejezetten ellenérdekeltek az EU-ban meglévő eredetvédelmi szabályok nemzetközi elismertetésében. E téren az EU legfőbb tárgyalási ereje hatalmas, 450 millió lakosú piacában, annak vonzerejében, az oda való bejutás szabályainak alakításában rejlik. (UGy)