Kötelező vállalati nyugdíjalap?
Messzemenően elégtelen a németek nyugdíj-előtakarékossága, ezért szükség lenne egy "kvázi kötelező" vállalati, kiegészítő ellátási forma bevezetésére - hangoztatják a Handelsblatt által idézett elemzések. A szerzők emlékeztetnek az állami nyugellátási rendszer egyre szűkösebb forrásaira, ezért reális veszélynek látják - és láttatják - az öregkori szegénység terjedését.
Az egyik tanulmányt a Dresdner Bank készítette, a másikat a Deutsche Bank által fenntartott és a nyugdíj-előtakarékossággal foglalkozó intézet. Ez utóbbi tanulmányának szerzője fogalmazta meg azt a formulát, amely szerint a munkavállalóktól a jövőbeni "kvázi kötelező" rendszer keretében automatikusan levonnák fizetésük egy részét, amelyet a munkáltatói nyugdíjalapba utálnak át tb-járulékokkal való megterhelés nélkül. Ettől az eljárástól csak akkor lehetne eltérni, ha a dolgozó azt (egy "opt-out" eljárás szerint) egyértelműen kérné. Jelenleg éppen fordított a helyzet: minden dolgozónak külön kell kérelmeznie, hogy jövedelmeinek egy - járulékteher-mentes - részét befizethesse valamely közvetlen biztosítási sémába vagy nyugdíjalapba.
A Deutsche Bank által finanszírozott tanulmány szerint a jelenlegi rendszerben erősen alulbecsült formában szerepel a várható ellátási időtartam, amely szerint a férfiak átlagosan 12,5, a nők pedig 17,5 évig élvezhetik a mostani, felosztó-kirovó rendszer juttatásait. Ezzel szemben a növekvő életkor miatt a férfiak várhatóan 17,4, a nők pedig átlagosan 24,2 évet fognak nyugdíjasként élni. Mindez azt jelenti, hogy a gazdaság működését erősen megterhelő járulékok szintjének emelése nélkül az ellátás összegét elkerülhetetlenül csökkenteni kell, mégpedig a SPD-Zöld koalíció 2001-es és 2004-es - fölöttébb óvatos - reformjain túli mértékben is, s ez fölöttébb szűkössé teheti a nyugdíjakat. A szóban forgó tanulmány szerint a jelenlegi megtakarítási magatartás mellett a háztartások akár 60 százaléka is képtelenné válhat az ellátásukban jelentkező hiány kompenzálására. A Dresdner Bank által finanszírozott vizsgálat szerint a lakosság jelentős része tudatában van a fenyegető veszélynek, ezért 53 százaléknyi hányad támogatja a létező alapellátás valamilyen kötelező magán-előtakarékossági formával való kiegészítését. (VG)
