BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kulturális fővárosok finisben

Jellemzően 30 milliárd forint körüli költségvetésből kívánják megvalósítani az Európa 2010-es kulturális fővárosának címére pályázó magyarországi városok nagyszabású terveiket. Az augusztus 17-ig beadandó pályázatok előkészítését nehezíti, hogy egyelőre nem tudni, az állam milyen formában és mekkora összegben kíván hozzájárulni fejlesztésekhez.

Eger pályázata készül a legnagyobb költségvetéssel - derül ki a lapunk által összegyűjtött pénzügyi tervek összehasonlításából. A hevesi megyeszékhelyen 76,6 milliárd forintból hoznák ki a számos nagyszabású fejlesztést is tartalmazó rendezvénysorozatot, ebből 73,1 milliárd a fejlesztések költsége, 3,5 milliárd megy a működtetésre. Eger állami támogatási igénye mégsem több, mint a másik hat, kisebb összbüdzsével számoló pályázóé - emelte ki lapunknak Protovinné Zsilinszky Erzsébet, a város idegenforgalmi és kulturális irodájának vezetője. Ennek oka, hogy a többi tervhez képest nagyarányú (mintegy negyvenmilliárd forintos) magántőke-bevonással számolnak. Az önkormányzat a fejlesztésekre 2,3 milliárd forintos önrészt vállal, működtetési költségekre pedig további 1,1 milliárdot.

Miskolc pályázata egyes részleteiben egyelőre titkos, ám Fedor Vilmos alpolgármester elmondta: a teljes költség, beleértve a pályázatban leírt minden beruházást, 27-30 milliárd forint, a címmel járó programokhoz, működtetéshez szükséges költség pedig mintegy hétmilliárd. Ehhez az önkormányzat öt év alatt 2,5 milliárdos önrészt biztosít.

Sopron pályázata 20 milliárd forintos fejlesztési összeggel számol, emellett kilencmilliárdot kíván fordítani a programok megvalósítására, marketingre és működési költségvetésre. A közvetlen önkormányzati finanszírozási igény 2,45 milliárd forint 2006-2010 között, ebből 2 milliárd a 2009-2010-es időszakot terheli.

Debrecen városa ma ismerteti sajtótájékoztatón, pontosan mennyibe is kerülnek majd a kulturális fővárosi cím kapcsán megvalósuló fejlesztések, ezt megelőzően nem kívánt lapunknak összesített számokat mondani Gulyás Gábor, a Debrecen 2010 programiroda vezetője. Annyit azonban elárult, hogy a pályázatban szereplő hét kulcsprojektből hathoz egyáltalán nem kérnek állami támogatást: az új színház és a új modern művészeti központ 3-3 milliárd forintos beruházási költségét a város viseli. A másfél milliárdba kerülő Ludas Matyi Park (voltaképpen egy nagyerdei gyermekközpont), a Hortobágyi Nemzeti Parkkal közösen 4,5 milliárdból rendezendő Nomád Olimpia, a már épülő Kölcsey Központ hangversenyterme és a városok-falvak szövetségének debreceni belvárosi központjának félmilliárdos építési költsége szintén nem igényel állami támogatást. Egyedül az 57 hektáros mesterséges tó 11 milliárd forintos költségéhez kell a központi költségvetésnek is hozzájárulnia, de ez a projekt a városvezetés reményei szerint az EU-támogatások felhasználásának keretet adó 2. Nemzeti fejlesztési tervnek is része lesz.

Pécs pályázata abból indul ki, hogy a korábbi kulturális fővárosok esetében jellemzően a költségek egyharmadát viselte az adott település, egyharmadot a központi kormányzat, s további egyharmadot az érintett tartomány - közölte lapunkkal Kunszt Márta alpolgármester, aki szerint városa vállalja a 25-30 milliárdos forrásigényűre becsülhető pályázatuk egyharmadát. A 8 milliárd forintba kerülő hangversenyterem címzett támogatásból vagy hitelből épülne meg. A magántőke szerinte magától is, különösebb csalogatás nélkül megjelenik majd a kiépülő kulturális negyed környékén, így például a tervezett élményfürdőt és egy szállodát is magánforrásból hoznák létre. A korábbi kulturális fővárosi rendezvénysorozatok mintegy 50 milliárd forintos működési költséggel valósultak meg - a pécsiek azzal számolnak, hogy mivel a magyar bérszínvonal olcsóbb, náluk ez körülbelül 25 milliárdból is kihozható lesz.

Győr pályázatának pénzügyi tervével kapcsolatban lapzártáig nem sikerült érdemi információhoz jutnunk.

Budapesten a napokban véglegesítik azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amely a költségvetést is tartalmazza - tájékoztatta lapunkat Schiffer János. A főpolgármester-helyettes a költségekről egyelőre csak annyit tudott mondani: több tíz milliárd forintról van szó. A fővárosban rendelkezésre áll az események megrendezéséhez szükséges intézményrendszer. A tervezett többtucatnyi fejlesztés közül különösen jelentős az Óbudai Gázgyár területének újjáélesztése és a Közraktárak épülettömbjének hasznosítása. A fejlesztésekben nagy szerepet szánnak a magántőkének. Budapest pályázatának egyik fő eleme a víz: különleges látványosságok, események és művészeti alkotások kapcsolódnának a Dunához, s be kívánják vonni a programokba a fürdőket is. A főváros emellett együttműködést ajánlana az ország három különböző részén lévő három városnak, Miskolcnak, Győrnek és Pécsnek. Budapest egy-egy hónapra átengedné a kulturális főváros címet, ahogy erre több példa volt Európában. Schiffer János szerint a tervezést nehezíti, hogy az állami hozzájárulás mértékéről nincsenek információk, és egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a beruházások közül melyek illethetők be a készülő 2. Nemzeti fejlesztési tervbe, tehát bevonhatók-e uniós források.

A pályázó városok közül többen is felpanaszolták, hogy nem ismert az állami szerepvállalás mértéke és formája, így meglehetősen nehéz pontos terveket készíteni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.