Még több k+f-siker várható
Még az eddigieknél is sikeresebbek lehetnek a magyar kutatók az EU következő, hetedik kutatási keretprogramjában (FP7). Az Európai Bizottság javaslata szerint az új keretprogramban kiemelten kezelnék többek között a nanotechnológia, az élettudományok és az információtechnológia területét. Ez számunkra azért lehet kedvező, mert éppen olyan ágazatokról van szó, amelyekben a magyar szakemberek eddig is komoly sikereket értek el - véli Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke.
Magyarországon a szakember szerint a kritikus tömeg hiánya okozza a legnagyobb problémát. Az FP6 kiírásain sikeresen szerepeltek a magyar kutatók, hiszen minden negyedik benyújtott pályázattal nyertek, de viszonylag kevés volt a magyarok által vezetett projekt.
Boda Miklós úgy véli, hogy az FP7-ben is rengeteg projektben vesznek majd részt magyarok, alap- és alkalmazott kutatási területeken egyaránt. De még mindig alig van olyan nagy kutatócsoport hazánkban, amely irányítani tudna egy-egy projektet. Éppen ezért lenne fontos, hogy a miniszterek tanácsa elfogadja azt a magyar kezdeményezést, amelynek értelmében úgynevezett kiválósági központokat hoznának létre azokban az országokban, ahol hiányzik a kritikus tömeg (VG, 2005. július 13., 5. oldal). A magyar kezdeményezés legutóbb a nettó befizető tagállamok körében is kedvező fogadtatásra talált, mivel ezek az országok is szeretnék, ha az általuk befizetett pénzből valóban javulna a minőség.
Az elnök szerint a javaslat elfogadásával sikerülne eloszlatni azokat a félelmeket is, hogy a nagy tagországok lesznek az FP7 legnagyobb haszonélvezői. Korábban ezt azért tartották többen valószínűnek, mert a bizottság nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a kutatási infrastruktúrák fejlesztésére, ami nagy valószínűséggel a nagyok számára lehet kedvező.
A kutatási biztos szóvivője azonban felhívja a figyelmet, hogy a kutatási keretprogramokat nem lehet az alapján elemezni, melyik országnak mennyi támogatást sikerül elnyernie. Az FP7-et úgy dolgozta ki a bizottság, hogy abból egész Európa hasznot tudjon húzni, és minden tagállam találjon benne valamit a saját maga számára - mondta lapunknak Antonia Mochan. Továbbra is a legfontosabb célok között szerepel a határon átnyúló programok támogatása és a kiválósági hálózatok létrehozása. A szóvivő elmondta, hogy az európai szintű kutatási infrastruktúrák mellett regionális központokat is építenek, ráadásul a nagy létesítményeket is használhatja majd minden európai kutató.
Addig azonban, amíg nem születik döntés a 2007-2013-as pénzügyi perspektíváról, nehéz megmondani, hogy mire lesz pénz. A bizottság az eddigi négy év helyett hét évre bővítené ki a kutatási keretprogramokat, és az éves költségvetését szerette volna megduplázni. A luxemburgi elnökség viszont igen távol állt attól, hogy ezt elfogadtassa a nettó befizetőkkel.
