Minőségváltás a tőkebevonásban

Tavaly év végéig 46,8 milliárd euró értékű külföldi működő tőke telepedett meg Magyarországon, s az elkövetkező esztendőkben évi 3-4 milliárd beáramlására számít a kormányzat. Az FDI szerepe óriási volt a piacgazdaságra való átmenetben, a magyar gazdaság szerkezetváltásában, napjainkban pedig a modernizációban, a foglalkoztatottság kiterjesztésében, minőségváltásában s mindennek hozamaiban vár rá feladat. Nem véletlen, hogy a külgazdasági stratégia kiemelten foglalkozik e témakörrel.

Nagyobb trendváltások nélkül, természetes úton fejlődött a működőtőke-beáramlás folyamata Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt időben. Igaz, egy váltás volt , ám az is fokozatos átmenettel ment végbe: a privatizációs hullám levonultával ugyanis a magánosítás révén érkezett tőke helyét zökkenőmentesen átvették a zöldmezős projekteknek köszönhető pénzek. Gyakorlatilag a kilencvenes évek elejétől évi hárommilliárd eurónyi FDI érkezett évente az országba, amely ezzel jelentős előnyre tett szert a környező vetélytársakhoz képest. Ám a piacgazdaságra való gyors átállásból, a privatizáció korai elindításából s a magyar imázsból ("külföldiek kedvence") táplálkozó előny az évek során megkopott, elenyészett. Versenytársainkkal - mint Cseh-, Lengyelország, Szlovákia, a feltörekvő Románia - ma minden eddiginél kiélezettebb küzdelmet kell folytatni a befektetők által itt megtermelt nyereség visszaforgatásáért, kapacitásbővítő beruházásaik helyben tartásáért (ez évi mintegy kétmilliárd eurónyit hoz a konyhára) s a friss tőkéért.

Ahhoz, hogy az évi 2-4 milliárd euró FDI továbbra is stabilan megtelepedjen Magyarországon, végig kellett gondolni a teendőket. A külgazdasági stratégia ezért jelentős teret szán az FDI-beáramlásnak, amely - mint fogalmaz - a gazdaság egészéhez idomulva két szakasz között, átmeneti állapotban van. A beruházáson és technológiaimporton, a hatékony termelési, vállalatirányítási eljárások alkalmazásán alapuló fejlődési szakaszból ugyanis az innováción (tudáson) alapuló fejlődési etapba jutott a gazdaság. A megfelelő áttéréshez a hazai termék- és technológiafejlesztési képesség kialakítására van szükség. Ebben továbbra is meghatározó szerepet játszanak a külföldi működőtőke-befektetések. Az ipari termelékenység növekedésében, kiváltképp a technológiaintenzív ágazatokban szintén a külföldi befektetések játsszák a húzó szerepet.

Miután az előnyök és a hátrányok a régión belül többé-kevésbé kiegyenlítődnek (lásd táblázatunkat, amely néhány fontosabb szempontot mutat be), a stabil beáramlás fenntartása érdekében kormányzati erőfeszítések kellenek a beruházási környezet vonzóvá tétele érdekében szinte minden, a befektetők számára fontos területen. Ezzel együtt ki kell jelölni a preferált területeket, amelyekre az erőket koncentrálják. Ezek - a jelen állás szerint - a járműgyártás, az elektronika, az ITC, a biotechnológia, az innovatív gyógyszergyártás, valamint a környezetvédelmi és hulladék-újrahasznosító ipar. Emellett a hagyományosnak számító ágazatokban - mint az idegenforgalom, az élelmiszeripar, a logisztika - is egyedi szabályozókkal kedvezményekkel lehetne új befektetéseket vonzani. Például az ICT-ágazatban, illetve egyes gépberuházásoknál célszerű lenne a dokumentum szerint a jelenleginél magasabb kulcsú gyorsított amortizációt alkalmazni; a k+f-beruházásokat támogatásokkal, társfinanszírozással ösztönözni, a nyereség-újrabefektetést pedig az ahhoz kapcsolódó állami fejlesztési hitelekkel vagy kedvezményekkel elősegíteni.

Általában is a befektetési környezetet javítaná, ha az állami újraelosztást mérsékelnék, ami lehetővé tenné az elvonások csökkenését (így a helyi iparűzési adó megszüntetését). Szükség van továbbá a szakképzési rendszer radikális átalakítására is. A megcélzott befektetői körbe tartoznak a kis- és középvállalatok, a beszállítók - az ezek ösztönzésére rendelkezésre álló forrásokat a kiemelt ágazatokra koncentrálnák. A feldolgozóipari beruházások szaporodását segítené elő egy új - hiányzó - pályázat, a 10-50 millió euró közötti beruházásokra vonatkozó elindítása s az ipari ingatlanhoz juttatásuk elősegítése (a feldolgozóipari beruházások nyolcvan százalékát külföldiek hajtják végre Magyarországon). Az EU-s társfinanszírozású források felhasználásának is szorosan kapcsolódnia kell a befektetésösztönzéshez, éppen ezért a jelenleginél fókuszáltabban kell azokat hasznosítani - például kevesebb országos programot indítani.