Tavaly év végéig 46,8 milliárd euró értékű külföldi működő tőke telepedett meg Magyarországon, s az elkövetkező esztendőkben évi 3-4 milliárd beáramlására számít a kormányzat. Az FDI szerepe óriási volt a piacgazdaságra való átmenetben, a magyar gazdaság szerkezetváltásában, napjainkban pedig a modernizációban, a foglalkoztatottság kiterjesztésében, minőségváltásában s mindennek hozamaiban vár rá feladat. Nem véletlen, hogy a külgazdasági stratégia kiemelten foglalkozik e témakörrel.
Nagyobb trendváltások nélkül, természetes úton fejlődött a működőtőke-beáramlás folyamata Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt időben. Igaz, egy váltás volt , ám az is fokozatos átmenettel ment végbe: a privatizációs hullám levonultával ugyanis a magánosítás révén érkezett tőke helyét zökkenőmentesen átvették a zöldmezős projekteknek köszönhető pénzek. Gyakorlatilag a kilencvenes évek elejétől évi hárommilliárd eurónyi FDI érkezett évente az országba, amely ezzel jelentős előnyre tett szert a környező vetélytársakhoz képest. Ám a piacgazdaságra való gyors átállásból, a privatizáció korai elindításából s a magyar imázsból ("külföldiek kedvence") táplálkozó előny az évek során megkopott, elenyészett. Versenytársainkkal - mint Cseh-, Lengyelország, Szlovákia, a feltörekvő Románia - ma minden eddiginél kiélezettebb küzdelmet kell folytatni a befektetők által itt megtermelt nyereség visszaforgatásáért, kapacitásbővítő beruházásaik helyben tartásáért (ez évi mintegy kétmilliárd eurónyit hoz a konyhára) s a friss tőkéért.
Ahhoz, hogy az évi 2-4 milliárd euró FDI továbbra is stabilan megtelepedjen Magyarországon, végig kellett gondolni a teendőket. A külgazdasági stratégia ezért jelentős teret szán az FDI-beáramlásnak, amely - mint fogalmaz - a gazdaság egészéhez idomulva két szakasz között, átmeneti állapotban van. A beruházáson és technológiaimporton, a hatékony termelési, vállalatirányítási eljárások alkalmazásán alapuló fejlődési szakaszból ugyanis az innováción (tudáson) alapuló fejlődési etapba jutott a gazdaság. A megfelelő áttéréshez a hazai termék- és technológiafejlesztési képesség kialakítására van szükség. Ebben továbbra is meghatározó szerepet játszanak a külföldi működőtőke-befektetések. Az ipari termelékenység növekedésében, kiváltképp a technológiaintenzív ágazatokban szintén a külföldi befektetések játsszák a húzó szerepet.
Miután az előnyök és a hátrányok a régión belül többé-kevésbé kiegyenlítődnek (lásd táblázatunkat, amely néhány fontosabb szempontot mutat be), a stabil beáramlás fenntartása érdekében kormányzati erőfeszítések kellenek a beruházási környezet vonzóvá tétele érdekében szinte minden, a befektetők számára fontos területen. Ezzel együtt ki kell jelölni a preferált területeket, amelyekre az erőket koncentrálják. Ezek - a jelen állás szerint - a járműgyártás, az elektronika, az ITC, a biotechnológia, az innovatív gyógyszergyártás, valamint a környezetvédelmi és hulladék-újrahasznosító ipar. Emellett a hagyományosnak számító ágazatokban - mint az idegenforgalom, az élelmiszeripar, a logisztika - is egyedi szabályozókkal kedvezményekkel lehetne új befektetéseket vonzani. Például az ICT-ágazatban, illetve egyes gépberuházásoknál célszerű lenne a dokumentum szerint a jelenleginél magasabb kulcsú gyorsított amortizációt alkalmazni; a k+f-beruházásokat támogatásokkal, társfinanszírozással ösztönözni, a nyereség-újrabefektetést pedig az ahhoz kapcsolódó állami fejlesztési hitelekkel vagy kedvezményekkel elősegíteni.
Általában is a befektetési környezetet javítaná, ha az állami újraelosztást mérsékelnék, ami lehetővé tenné az elvonások csökkenését (így a helyi iparűzési adó megszüntetését). Szükség van továbbá a szakképzési rendszer radikális átalakítására is. A megcélzott befektetői körbe tartoznak a kis- és középvállalatok, a beszállítók - az ezek ösztönzésére rendelkezésre álló forrásokat a kiemelt ágazatokra koncentrálnák. A feldolgozóipari beruházások szaporodását segítené elő egy új - hiányzó - pályázat, a 10-50 millió euró közötti beruházásokra vonatkozó elindítása s az ipari ingatlanhoz juttatásuk elősegítése (a feldolgozóipari beruházások nyolcvan százalékát külföldiek hajtják végre Magyarországon). Az EU-s társfinanszírozású források felhasználásának is szorosan kapcsolódnia kell a befektetésösztönzéshez, éppen ezért a jelenleginél fókuszáltabban kell azokat hasznosítani - például kevesebb országos programot indítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.