Nem eléggé hátrált a kormány
Ugyan a kormány az üzleti szféra észrevételeinek figyelembevételével lényegesen enyhített a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének július 1-jétől szigorított feltételein, adószakértői vélemény szerint még mindig maradtak olyan pontok, amelyek aránytalanul szigorúak.
Mint megírtuk (VG, 2005. augusztus 10.), egy júniusi kormányrendelet úgy változtatta a fejlesztési adókedvezmény feltételeit, hogy gyakorlatilag megszűntette azt. Egyik szabály ugyanis előírta, hogy a kérelem, illetve a beruházás bejelentése benyújtásának napjától kezdődően az adókedvezmény érvényesítésének adóéveiben - de legalább a beruházás üzembe helyezését követő öt évben - a társaságnak nem lehet 5 millió forintot meghaladó, jogerős határozatban megállapított adóhiánya. Adószakértők felhívták a figyelmet, hogy ekkora adóhiány egy szokásos jó gazdálkodás mellett is előállhat, ezért lényegében a beruházásösztönzésnek ez az eszköze valójában eltűnt.
A vállalkozók és adótanácsadók jelzésére válaszul a kabinet egy hétfőn megjelent rendelet keretében visszamenőleges hatállyal módosította a szabályt, és számos ponton visszavonta a szigorítást - írta a Napi Gazdaság. Ez jó irányba tett lépés, azonban nem küszöböltek ki a jogszabályalkotók minden olyan kockázatot, amely egy megbízható adós esetében is meghiusíthatja az adókedvezmény igénybevételét - mutatott rá lapunknak adott nyilatkozatában Oszkó Péter. A Deloitte adópartnere kifejtette: az új rendelkezés kizárja azt a vállalkozást a fejlesztési adókedvezményből, amely ellen az állami, önkormányzati adóhatóság, valamint a vámhatóság adótartozás miatt végrehajtási eljárást indított. A jogszabály szövegének szigorú értelmezésével akkor is elesik az adókedvezménytől egy cég, ha a végrehajtási eljárásról később kiderül, hogy nem volt jogszerű, hiszen az eljárás megindítása ekkor is megtörténik - magyarázta az adószakértő. Ennél problémásabb lehet az inkasszók esete: előfordulhat ugyanis, hogy tudatos jogsértés nélkül akár kerekítési probléma vagy egyéb adminisztrációs hiba miatt adótartozást állapít meg az adóhatóság, és külön felszólítás nélkül behajtja a követelést, s ekkor is elvész az adókedvezmény, mégha a legjobb szándékkal jár is el a cég adózási kérdésekben - emelte ki Oszkó. Ráadásul miután egy adóbevallás is végrehajtható okirat, egy hibásan benyújtott, túl nagy összeget tartalmazó bevallás is alapul szolgálhat végrehajtási eljárás, például inkasszó megindítására, még ha a tényleges adókötelezettség egyébként rendezve lett és az inkasszóval végrehajtott összeg utólag visszajár. (BR)
