Németország csalóparadicsom
Németország a bűnöző- és terroristaszervezetek paradicsomává vált, ahol adócsalással eurótízmilliárdokat síbolnak el az államkasszából - idézi a szövetségi számvevőszék szavait a Financial Times. Negyvenkét oldalas bizalmas jelentésében a testület erre a következtetésre jutott: "nyilvánvaló jelei" vannak annak, hogy a terroristaszervezetek növekvő mértékben részesei az áfacsalási ügyeknek, s ez 17,6 milliárd eurójába került az államnak 2003-ban. Az elkövetők találékonyságban és szakmai újításokban nem ismernek határokat, s dörzsölt adószakértők, könyvelők és jogi cégek segítik őket.
A számvevőszék felidézte, hogy kínai, izraeli, brit és dubai bűnözői körök, amelyeket feltételezett kapcsolatok fűztek terrorszervezetekhez, 1,15 milliárd euró áfát igényeltek vissza fiktív mobiltelefon-eladások után egy olyan séma alapján, amelyet 2005 februárjáig senki nem leplezett le. Szakértők szerint a jelentés számtalan példával szolgál arra, hogy némely terrorszervezet olyan finanszírozási megoldásokhoz folyamodnak, amelyek a szervezett bűnözői és maffiaszerű körökhöz társíthatók.
Hatalmas szürkezóna található a maffia és a terrorizmus finanszírozása között - véli Rolf Tophoven, az esseni terror- és biztonságpolitikai kutatóintézet vezetője. Szerinte szinte "képtelenség felszámolni a terrorizmust tápláló pénzügyi forrásokat". A számvevőszék jelentésében arra is rávilágít, hogy a "határokon átnyúló" csalók Európában és a kontinens országain belül eredményesen használják ki saját javukra az adóhatósági, bírósági és rendőrségi szervezetek közötti "foghíjakat" és elégtelen kommunikációt.
Dél-Európában mind általánosabbá válik gátlástalan, de legálisan működő cégek bevonása a kisebb áfavisszaélésekbe, ott így teszik zsebre a teljes áfabevétel immár 25 százalékát. Németországban viszont különösen elszaporodtak a bűnszövetkezetek által elkövetett nagyszabású csalások, a jelentés szerint a szövetségi struktúra következtében. E téren Németország már kezd hasonlítani az Egyesült Államokra, mielőtt ott az FBI közbelépett - állítja Rüdiger Parsche, az Ifo gazdasági intézet adószakértője.
A kommunikáció hiánya és a tartományi szervezetek közötti rivalizálás a felelős az adócsalásokért s azért, hogy nincs előrelépés az áfacsalás elleni harcban - fogalmaz a számvevőszék.
Nemzetközi ügyekben a német hatóságok gyakran nem tudták igénybe venni az Eurojust szolgáltatásait sem. Az uniós szervet éppen azért hozták létre 2002-ben, hogy segítse a kapcsolattartást a törvények betartásáért felelős szervezetek között.
