Nyugat-európai üzemeiket zárják be először a multik
Az IBM július végén jelentette be, hogy a világszerte 14 500 fősre tervezett leépítésének 70 százaléka Európát, elsősorban Német-, Francia- és Olaszországot érinti majd. Az Electrolux azzal a céllal fontolgatja 27 üzeme esetében az esetleges bezárást, hogy termelésének fókuszát a magas bérű nyugat-európai országokból olcsóbb térségekbe, főleg Kelet-Európába és Mexikóba helyezze át. A General Motors 12 ezer fővel csökkenti európai létszámát - Németországban 32 ezer alkalmazottjának közel harmadától szabadul meg -, s ez arányaiban nagyobb szabású leépítést jelent, mint amelyet az Egyesült Államokban hajt végre - írja a The Wall Street Journal Europe.
Elemzők szerint a földrajzi trend egyértelmű: a globális versenyben Európa egyre inkább hátrányba kerül bérszínvonala, a foglalkoztatást terhelő magas adók és a szigorú munkaügyi törvények miatt. Ha pedig a fogyasztók nem hajlandók többet fizetni egy termékért csak azért, mert egy bizonyos országban gyártották - márpedig a tapasztalatok ezt mutatják -, akkor a cégek a termelés áthelyezésével igyekeznek megőrizni versenyképességüket.
Ebbe az irányba hat a krónikusan gyenge európai fogyasztói költekezés is. Az európai autóeladások stagnálása például arra ösztönzi a gyártókat, hogy a piaci részesedésért az árak leszorításával küzdjenek. Ez pedig az olcsón gyártó ázsiai belépőknek, illetve a közép- és kelet-európai gyáraknak kedvez.
Míg Európában az elmúlt négy évben a feldolgozóipari foglalkoztatás 6, addig az Egyesült Államokban 16 százalékkal csökkent. Szakértők az eltérést azzal magyarázzák, hogy Európában a szigorúbb munkaügyi törvények és az erősebb szakszervezetek késleltetni tudták azokat az átszervezéseket, amelyeken az Egyesült Államok már átment. A folyamat azonban Európa számára végső soron fájdalmasabb lehet, mint a tengerentúlon, ahol a rugalmasabb munkaerő- és tőkepiacok lehetővé tették az erőforrások átcsoportosítását a feldolgozóipartól a szolgáltatásokhoz.
Német-, Olasz- és Franciaországban ezzel szemben a szabályozás számos szolgáltató ágazatban megnehezíti az új belépők megjelenését a piacon. Az amerikai gazdaság ráadásul az utóbbi időben sokat profitált a kormányzati kiadások növeléséből, míg Európában számos kormány éppenséggel lefaragta költségeit az uniós deficitelőírások miatt.
