Piacnyerés befektetéssel
Sok érdekesség olvasható ki az idei első öt havi külkereskedelmi forgalmi adatokból. Ezek egy része a relációkat érinti, más része pedig egyes termékeket.
Vannak ugyanis olyan országok, amelyekkel vagy az oda irányuló magyar export, vagy az onnan származó import ugrott meg tetemesen az egy évvel ezelőtti - esetenként egyébként nem is túlságosan alacsony - bázishoz képest. E tekintetben a legszembetűnőbb Finnország, illetve Dél-Afrika; egy év alatt 369,9, illetve 160,9 százalékkal nőtt exportunk. (Megjegyzendő, hogy olyan finn vállalatok növelték magyarországi kapacitásaikat az utóbbi időben, mint a Nokia vagy az Elcoteq.) Hagyományos piacaink - mint a legfontosabb, Németország - a dollár alapon 18,3 százalékos nemzetgazdasági exportdinamika alatt teljesített, ugyanakkor a környező országok sorra hozzák az eredményeket, köztük sokban - mint például Románia, Horvátország - jelentősnek mondható a magyar vállalati jelenlét befektetőként is.
Miközben exportunk a jelentős partnerországba, Kínába 33,2 százalékkal csökkent, onnan származó importunk a legdinamikusabb volt az összes relációt tekintve. Ami a valóságban is mutatja, valóban régiós elosztószerepet játszik Kína számára Magyarország. Számos olyan országból nőtt a 11,8 százalékos teljes importdinamika felett a behozatal - ilyen Japán vagy Korea is -, amely korábban jelentősebb befektetést hajtott végre Magyarországon, s most itteni szükségleteit szerzi be az anyaországból.
Vannak egyes kiugró termékek mindkét irányban. Ilyen az energiahordozók, azon belül is a villamos áram, illetve a kőolajtermékek kivitele, amely dollár alapon 324,3, illetve 108 százalékkal nőtt. Importoldalon nemigen látható ilyen kiugró növekedés. (NVZs)
