Privatizációs viták Párizsban
Nem áll szándékunkban eladni a családi ezüstöt - védekezik a bírálatokkal szemben Thierry Breton, a konzervatív francia kormány gazdasági minisztere. Nem is eladásról, elkótyavetyélésről van szó - replikázik Francois Hollande, az ellenzéki szocialisták első embere. A napok óta tartó szócsatát azonban egy harmadik politikus, Francois Bayrou, a jobbközép UDF elnöke azzal a múlt pénteki bejelentésével indította el, miszerint elfogadhatatlan három autópályacég tervezett magánosítása.
Az UDF kellően körbebástyázott érvei jóval nagyobb felzúdulást keltettek, mint a privatizációról szóló június eleji döntés, illetve a július 18-i pályázati kiírás. A három legnagyobb sztrádaüzemeltető cég - amely az európai autósztráda-hálózat egyötödét jelentő 11 ezer kilométeres francia autópálya-hálózaton belül hétezer kilométer gazdája - a többi öt társasághoz hasonlóan koncesszió keretében építi és tartja üzemben az utakat. A cégek piacra dobásából 20-40 milliárd eurós hasznot remél az állam.
A privatizáció azonban kényes kérdésnek számít Franciaországban: az energiaszolgáltatások állami monopóliuma miatt Párizs már Brüsszellel is összetűzésbe került, míg az, hogy a közelmúltban mégis tőzsdére vitték a Gaz de France-t, élénk ellenkezést váltott ki az országban. Már a pénteki bejelentés előtt is látszott: ezúttal sem lesz másként. A gazdasági miniszter egyelőre elszánt, és számokkal hozakodik elő. Az állam háromszázmillió eurós "apró osztaléka" helyett a privatizáció nyereségéből 11 milliárdot tud majd visszaforgatni infrastrukturális fejlesztésekre vagy a gazdaságba - érvelt Breton az RTL francia adásában. Az ellenzők szerint a pénz inkább a költségvetési hiány lefaragását szolgálná. (VG)
