Régi-új exportfókuszok

A piaci feltételek javítását, a stratégiai célkitűzéseket tükröző szelektív támogatást és hatékony marketingmunkát helyez kilátásba a külgazdasági stratégia kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó passzusa. Amely egyébként - a relációs súlyponteltolódások mellett - kiemelt figyelmet szentel egy már korábban is emlegetett, ám korántsem a mostanihoz hasonló hangsúllyal felvetett területnek, a szolgáltatásexportnak. Ezeken a területeken várhatnak a vállalkozások koncentráltabban ösztönzőket az államtól.

A régi uniós tagországokkal, ezeken belül a legfontosabb viszonylatokkal (például a németekkel) folytatott kereskedelem fontossága mellett négy fő súlypont van. Az első a kelet-európai térség, ahol a fokozódó magyar tőkekihelyezéssel, minél szélesebb körű gazdasági integrációval, a szolgáltatásexport és a fővállalkozói tevékenység növelésével lehet teret nyerni. Olyan államokban, mint Oroszország, összehangolt kereskedelemfejlesztési akciókra van szükség, s a gazdaságdiplomácia feladata aktívan dolgozni azon, hogy az EU például Oroszországgal és Ukrajnával szabad kereskedelmi megállapodást kössön.

A délkelet-európai régió potenciálisan bővülő piaca a magyar exportnak. Románia a legjelentősebb partner (versenytárssá válhat), de a térség egésze stratégiailag fontos a külpiacokon befektető magyar vállalatok számára is. Ezért gazdaságdiplomáciával kell helyzetbe hozni a cégeket, s segíteni őket abban is, hogy az EU újjáépítési programjának keretében is üzleteket nyerjenek el.

Az ázsiai térség a harmadik pillér - ezen belül is kiemelten Kína, Japán, India, Dél-Korea, amelyekkel jelentős és bővülő a magyar passzívum, köszönhetően a többi közt az it-ipari, a multik gyártáskooperációjából következő szállításoknak. A deficitet a késztermék-visszaáramoltatás növelésével s a magas minőségű fogyasztási cikkek exportjának bővítésével is lehet csökkenteni.

A negyedik a transzatlanti térség, kiemelten az USA és Kanada, ahol a magyar piaci pozíció megőrzése fókuszált exportösztönző tevékenységet kíván meg. Kiemelt még Mercosur-régió (elsősorban Brazília), a mediterrán országok, valamint az Öböl térsége is.

A szolgáltatáskereskedelem a világgazdaság leggyorsabban fejlődő szegmense, s kiemelkedő fontosságú Magyarország számára (is). Egyes ágazatai (idegenforgalom) hagyományosan sikeresek, mások - például telekommunikáció, pénzügy, szállítás, logisztika, e-egészségügy - feljövőben vannak. (VG)