Tiltakozás a szigor miatt

Romániai emberi jogi szervezetek és vállalkozói szövetségek egyaránt bírálják azt a szigort, amellyel a kormány fellép az illegálisan külföldön tartózkodókkal szemben. A hatóságok és a határőrizeti szervek elveszik azok útlevelét, akik a félévente megengedett 90 napnál hosszabb időt töltöttek külföldön (VG, 2005. augusztus 4., 4. oldal). A román üzletembereket tömörítő szervezet elnöke szerint az eljárás lealacsonyító és megalázó. Florin Pogonaru főleg azt sérelmezi, hogy a külföldi utak előtt a partnereiktől meghívó levelet kell kérniük, amivel alávetett pozícióba kerülnek. Az emberi jogok romániai Helsinki-bizottsága erősen túlzottnak tartja a fellépést, amely például megakadályozza, hogy valaki Bulgáriába vagy Szerbiába utazzon, ha korábban a megengedettnél tovább maradt kinn Olaszországban.

Mint az EUbusiness emlékeztet, Bukarest az Európai Unió nyomására lépett fel drákói szigorral azokkal szemben, akik illegálisan élnek vagy dolgoznak külföldön. A jogszabályt megszegőktől öt évre elveszik az útlevelet, és 10 évre megtiltják, hogy visszatérjenek abba az államba, ahol illegálisan tartózkodtak. Romániára különösen nagy nyomás nehezedik, hogy mint az EU leendő, külső határán lévő állam lépjen fel az illegális bevándorlás és az embercsempészet ellen. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint mintegy 900 ezer román dolgozik külföldön, a fele illegálisan. A központi bank szerint 2004-ben 2 milliárd eurónak megfelelő összeget utaltak haza a külföldön dolgozó románok. (VG)