Több tíz milliárd visszajárhat az áfából
Mint tegnapi számunkban megírtuk: Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke és Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere szerint sérti a forgalmi adóra vonatkozó EU-direktívát az a magyar - úgynevezett áfaarányosítási - jogszabály, amelynek értelmében bizonyos állami támogatások esetén a vállalkozás nem vonhatja le az összes, egyébként levonható áfát. Jelenleg az EB előtt van egy spanyol ügy, amelynek kapcsán az EB főtanácsnoka egyértelművé tette, hogy a hazaira kísértetiesen hasonlító hispán rendelkezés nem EU-konform. Az irányelv értelmében az áfaarányosítás csak azokra a cégekre alkalmazható, amelyek egyszerre végeznek áfalevonásra jogosító és levonási jogot nem biztosító tevékenységet.
Sokkal egyértelműbb az áfaarányosítási ügy, mint az iparűzési adó kérdése - szögezi le Oszkó.
A főtanácsnok véleménye szerint mindkét esetben - pontosabban utóbbinál a helyi iparűzési adóra nagyban hasonlító olasz regionális adó - uniós szabályokba ütközik a tagországi rendelkezés, ráadásul az áfalevonási korlátozást visszamenőlegesen kell megszüntetni. Szemben az olasz adó ügyével, az áfaarányosítás esetében nem valószínű időbeni korlátozás, ezért sokkal inkább érdemes megvárni az EB várhatóan szeptemberben megszülető és a vállalkozások számára minden bizonnyal kedvező döntését - tanácsolja az adószakértő. Ezt követően az adóalany egy önellenőrzés keretében visszaigényelheti az addig le nem vont áfát. Igaz ugyan, hogy az APEH ezt jogosulatlannak ítélné meg, és bírságot szabna ki, de az adóhatóság döntését meg lehet fellebbezni, és az eljáró bíróság nagy valószínűséggel már figyelembe vehetné az EB ítéletét - magyarázza Oszkó. Hozzáteszi: az EB döntése előtt elindítani ezt a folyamatot azért kockázatos, mert ha a hazai bíróság megfelelő precedens hiányában nem függesztené fel az APEH határozatának végrehajtását, akkor ezt a tételt már akkor be kellene fizetni, és csak később, az Európai Bíróság ítélete után kérhetné vissza az összeget a cég.
A visszaigénylést az uniós csatlakozás időpontjától eltelt időszakra lehetne alkalmazni - véli az adópartner. Más forrásból származó információink szerint ezzel jelentős összeget kapna vissza az üzleti szféra, hiszen éves szinten közel 40 milliárd forintra rúghat ez a tétel. Több vállalkozásnak azonban más szempontból lenne kockázatos visszaigényelni a korábban le nem vont áfát. Vannak cégek ugyanis, amelyek a támogatási szerződésben is vállalták, hogy nem élnek áfalevonási jogukkal. Így ha ezek a társaságok az áfaarányosítást nem EU-konformnak ítélő bírósági határozat után visszakérnék a kérdéses összeget, lehetőséget adnának az államnak arra, hogy szerződésszegés címén próbálja a támogatást visszakövetelni - hívja fel a figyelmet Oszkó.
