Vélemények a külgazdasági stratégiáról
"Örömmel üdvözöljük, hogy a vállalatokat és az őket képviselő szervezeteket aktívabban be kívánják vonni a külgazdasági stratégia alakításába és főleg annak gyakorlati megvalósításába. Ennek jeleit tapasztaltuk: az ITDH a közelmúltban részletes felmérést készített programjainak összeállításához. Tagjainktól több érdekes javaslatot is kaptunk. Például tapasztalati tényként említik, hogy egy korábban már valamilyen szinten működő üzleti kapcsolat újraélesztése fajlagosan kevesebb költséggel jár, mint teljesen új kialakítása, ezért kiemelt figyelmet érdemel Kelet-Közép-Európa, a volt szovjet utódállamok, Kína, Japán, Vietnam és Mongólia. Azokban az országokban, ahol a központosítás még jelentős, a központi akciókat, ahol viszont piacgazdaság van, ott inkább az egyéni kezdeményezéseket érdemes támogatni. Konkrét javaslat hangzott el távoli piacok esetén az utazások támogatására, ezt azonban kemény eredménymutatókhoz kellene kötni, és ha azok nem teljesülnek, a cég akár visszafizetésre is kötelezhető legyen. Kritikák is megfogalmazódtak, amelyek a kiszámíthatóságot kérik számon: a korábban is közkedvelt kereskedelemfejlesztési pályázatokra az idén nyárig kellett várni, valamint a legnagyobb érdeklődést kiváltó, a kkv-k műszaki-technológiai háttere fejlesztésének pályázati kiírása második szakaszát a korábban megjelölt augusztus 1-jéről októberre halasztották, bizonytalanságban tartva ezáltal számos, befektetést tervező kis- és középvállalatot. A lépés hatása a projektek csúszásában, esetleg elmaradásában jelentkezik."
Szili Márta, a Joint Venture Szövetség igazgatója
"Szövetségünknek lettek volna konkrét javaslatai, ha a szaktárca konzultált volna velünk, ahogy egyébként ígérték. Például már egy éve nem ült össze a Külgazdasági Tanács, amely helyett a kormányzat egy exporttanács felállítását javasolta. Mindegy, hogyan hívjuk, de szükség volna az érdek-képviseleti, szakmai szervezetekkel, szövetségesekkel intézményes formában is együttműködni. Ami a szakmai konkrétumokat illeti, az egyik nagyobb témakör az ITDH-t érinti; deklarált, hogy az az egyablakos támogatás közvetítésének letéteményese, ám bővíteni kellene forrásait. Úgy, hogy a más államigazgatási szerveknél, hasonló intézményeknél hasonló célra rendelkezésre álló pénzeket ide kellene terelni. Meg kellene oldani az ITDH forráshiányát, hiszen ez akadályozza a pályázati rendszerének átlátható, előre tervezhető, gyors és hatékony működtetését. Egy másik nagyobb témakör a külpiaci hálózat, amelyet az egyes relációk kategorizálásával, súlyozásával kellene átalakítani. Az elsőbe tartoznának a legfontosabb uniós országok (ahol erőteljesebb jelenlét kellene); a másodikba az újonnan csatlakozók (ahol a legnagyobb az exportnövekedési potenciál); a harmadikba a csatlakozásra váró környező országok (a híd szerepét tölthetjük be); s a negyedikbe azon gazdaságok, amelyekkel jelentős és egyre növekvő a passzívumunk. A diplomáciai képviseletek egyik fő feladatául a gazdaságdiplomáciát kell tenni. Még néhány ötlet: az agrárexport komolyabb ösztönzése, az Eximbank és a Mehib jogszabályi hátterének egyértelműsítése."
Patak Péter, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke
