Fejlesztés csak uniós pénzből
A megújított lisszaboni stratégia fő célja, hogy új pályára állítsa az Európai Unió gazdaságát, gyorsítsa a növekedést és kiterjessze a foglalkoztatást a közösség 25 tagállamában. Ezt hangsúlyozta Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter azon a budapesti konferencián, amely a nemzeti liszszaboni akcióprogram társadalmi egyeztetésének összegző fóruma volt, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) szervezésében. A miniszter szerint Magyarországon előtérbe kerül a fejlesztő állam kiépítése és történelmileg a legjelentősebb decentralizáció végrehajtása a hazai európai fejlesztési régiók kialakításával.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy három fő területen szükséges sürgősen előrelépni: 1. makrogazdasági szinten az államháztartási egyensúly fenntarthatóságában; ennek biztosítása jelenleg a tagállamok többségében gondot okoz, 2. a mikrogazdaságban az üzleti környezet megváltoztatásában, elsősorban a vállalkozás, az innováció, a kutatás-fejlesztés, a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és 3. a foglalkoztatás bővítésében, mégpedig úgy, hogy a piac szabadságának kiterjesztése ne szabjon gátat a 20 millió munkanélküli foglalkoztatásának a közösségben.
Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter ez utóbbival összefüggésben emlékeztetett a lisszaboni stratégia egyik alapvető célkitűzésére, amely a 2008-ig szóló nemzeti akcióprogramban is nagy hangsúlyt kap, hogy a munka legyen vonzó és tényleges lehetőség mindenki számára az EU tagállamaiban. A miniszter elsődleges feladatnak minősítette a gazdasági aktivitás növelését; jelenleg Magyarország e téren a maga 40 százalékos mutatójával az utolsó az EU-tagállamok sorában. Az inaktívaknál 30 százalék a tanulók, 41 a nyugdíjasok, 10 a gyermeküket nevelők és 19 százalék az egyéb kategória aránya.
A lisszaboni stratégia és a nemzeti akcióprogram egyik legfontosabb pillérének nevezte Veres János pénzügyminiszter a fenntartható fejlődést és a gazdasági stabilitást. Magyarországnak az az érdeke, hogy ne legyen vitája az EU statisztikai hivatalával, az Eurostattal, és végrehajtsa a felzárkózást szolgáló fejlesztéseket - fogalmazott a miniszter. A jövőben, aki fejlesztéseket akar végrehajtani - hangsúlyozta a továbbiakban -, annak uniós forrásra kell pályázni; a kormány nem fogja támogatni az állam működési kiadásainak növelését.
Magyarországnak október 15-éig kell átadni a nemzeti lisszaboni akcióprogramot az Európai Bizottságnak - tájékoztatta a konferencia résztvevőit Szaló Péter, az NFH elnöke. November végén a benyújtott nemzeti programok alapján önti végleges formába a közösség megújult liszszaboni stratégiáját az Európai Bizottság. A brüsszeli menetrend szerint 2006. január végére készül el az első év összegzése, s március végén az EU-tagországok állam- és kormányfői értékelik a 2005-ben végzett munkát.
