Minimálbér: több lesz, mint 61 700 forint?

A képzettség szerinti minimálbér bevezetését a vállalkozások autonómiájába történő beavatkozásnak nevezte Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője a pénteki Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén. A szakszervezetek és a kormány továbbra is ragaszkodik a közös elképzeléshez, miszerint a minimálbér mellett a szakmunkások és a diplomások bérminimumát is szabályozzák.

A kormány tervei szerint a munka törvénykönyve hosszú távra meghatározná a garantált legkisebb keresetek mértékét. Az új két bérminimum összege az általános minimálbérhez viszonyítva legalább 110, illetve 120 százalék lenne. A munkaadók elzárkóztak attól, hogy a törvénymódosító javaslatot támogassák. A legkisebb kereset összegét tekintve sem volt konszenzus a három oldal között, bár abban egyetértettek, hogy annak a létminimumhoz kötődnie kell. A munkavállalói oldal 65, a kormány 63 ezerben állapítaná meg a jövő évi minimálbér összegét, ám ezt a munkaadók sokallták. Igaz, konkrét ajánlással a vállalkozások érdekképviseletei nem készültek, számításaik szerint az öt főnél többet foglalkoztató cégek számára már a 61 ezer forintos minimálbér is 32 százalékos többletkiadást jelentene. "Számításokat szeretnénk látni arra, hogy a kormány által javasolt összegből mekkora bevétele lenne a költségvetésnek, sőt a bérminimumokból befolyó személyi jövedelemadó-többletre is kíváncsiak vagyunk" - hangsúlyozta Dávid Ferenc. A munkaügyi miniszter, Csizmár Gábor szerint ennek nem lesz akadálya. Az OÉT-ülésen épp csak elkezdődött a 2006-os adótörvények és a költségvetés vitája. Veres János pénzügyminiszter egyetértett abban a két oldallal, hogy bizottsági ülésen tárgyalják végig a héten azokat a pontokat, amelyekben vita van, így például a természetbeni juttatások mértékét is.

Az OÉT következő plenáris ülését most pénteken tartják.