Sokba kerül a dömpingvédelem

Az Európai Unió dömpingellenes törekvései a fogyasztók pénzéből védi meg a gyártókat - állítja egy dán tanulmány. A szerzők által kidolgozott modell szerint erősen megkérdőjelezhető az unió dömpingellenes politikája, amely a tagállamok iparát igyekszik megvédeni a világ, elsősorban Kína és India feltörekvő iparával szemben.

A dömpingellenes szabályokat a WTO keretében 1994-ben alkották meg. Az uniós szabályozás szerint az Európai Bizottságnak áll jogában dömpingvámmal sújtani az irreálisan alacsony áron az EU-ba érkező termékeket a közösség iparának és munkaerejének védelmében. Egyes közgazdászok már korábban megfogalmazták azon félelmüket, miszerint az unió dömpingellenes politikája csökkenteni fogja a piaci versenyt, s ezzel éppen a fogyasztók érdekei szenvednek majd csorbát.

A dán tanulmányban felsorolt esettanulmányok eredménye minden esetben az, hogy a fogyasztóknak többe kerül megvédeni az unió iparát, mint amennyit a cégek vesztenének az EU segítsége nélkül. A szerzők arra is rámutatnak, hogy a dömpingellenes vám több pénzt juttat a fogyasztók zsebéből a közösség büdzséjébe, mint amennyit a gyártók nyernek az ügyön. "A bizottság gyakran példálózik, hogy egy fogyasztónak mindössze 50 eurócentjébe kerül megvédeni 1000 munkahelyet. De 300 millió fogyasztó esetében egy munkahely értéke 150 ezer eurót kóstál. Okosabb lenne befektetésekre és nyugdíjra költeni ezt az összeget" - idézi az egyik szerzőt az EUobserver. (VG)